A harminchetedik asszociációs feladvány megfejtése egy mű címe, amely 3 szóból áll. Ezek egyike névelő, ehhez
nem tartozik hívószó, a továbbiak egyike összetett, a két komponensre
külön kell asszociálni. A cím a fenti hívószavak sorrendjében rakható
össze. Az első két asszociáció közvetlen, a harmadik rejtettebb és
toldalékolás dolgában korrekcióra szorul.
Asszociálj! – 37
Ajánló blog. Kiegészítés ezekhez: ivóvízkezelés • Balla D. Károly • BDK Blog • BDK a weben • weBirodalom
Lehetőséget kínálok szerzők, kiadók számára könyves témájú PR-cikkek, hirdetések, felhívások megjelentetése
2014. július 30., szerda
2014. július 27., vasárnap
A Holnap is élünk megközelítése
Holnap is élünk - Kovács Vilmos kárpátaljai sorsregénye
Irodalom Azt gondolom, nagyon fontos momentum, ha ma Kárpátalján ezt egy fiatal irodalomkritikus Kovács Vilmos kultikusan tisztelt regényével kapcsolatban le meri írni annak ellenére, hogy nyilvános szerepléseivel, publikációival, szerkesztői státusával ő maga is a népi kánon kárpátaljai védvonalain belül helyezkedik el.A Holnap is élünk megközelítése
Kárpátalja posztkommunista mitológiájában Kovács Vilmos mártírként, Balla László a sátáni hatalom kiszolgálójaként jelenik meg, és ez meghatározza művük olvasási lehetőségeit. Holott a két életrajz igen sok ponton hasonlít. Mindketten 1927 nyarán születtek. Balla szobrászként végzett, majd tanár lett és 1951-től újságíró. Kovács pénzügyi főiskolára járt, tanácsi vb-titkár, adóhivatali főreferens, 1954-től az ukrán járási lap könyvelője, munkatársa; 1958-tól 1971-ig a Kárpáti Kiadó szerkesztője, vezető szerkesztője lett. Balla 1951-től dolgozott szerkesztőként a kiadónál, magyar tankönyveket írt, magyar irodalmat tanított az ungvári egyetemen. 1965-től 1987-ig a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője volt. Kovácsot pályakezdése idején Balla támogatta, és úgy tűnik, hogy (a Holnap is élünk kapcsán támadt nézeteltérés ellenére) az 1970-es évek elejéig kollegiális kapcsolatban álltak. Mindketten intenzíven foglalkoztak az új nemzedékekkel: irodalom-szervezőként Kárpátalján Kovács Vilmos a Forrás Stúdió fiatal alkotóinak mentoraként 1967-től, Balla a József Attila Irodalmi Stúdió néven szervezett fiatal írói csoport vezetőjeként 1971-től. Kovácsot 1971-ben eltávolították állásából (a pletyka úgy tudja, hogy ebben Balla keze is benne volt), szegényen, egyre betegebben és magányosabban a magyar őstörténetet kutatta; e tárgyban fogant roppant terjedelmű és balsejtelemmel emlegetett munkája kiadatlan. Balla is egyre kevesebbet publikált, a térség magyar szellemi életének pártmandarinjává nőtte ki magát. Ma úgy mondják: élet-halál ura volt. Ez természetesen metafora. A változások óta alig hallani róla, csak egykori pártfogoltjai emlegetik olykor, gyűlölködve. Kovács szörnyű szenvedések között 1977-ben meghalt.
2014. július 24., csütörtök
Utálom a franciákat - mondta az idősebbik
A fiatalabbik még megkérdezi tőle,
ismeri-e az akkori Magyarország nemzetiségi összetételét, és tudja-e,
hogy az elcsatolt területeken kik voltak többségben, a magyarok-e vagy a
nem magyarok. Tudja. Aztán megkérdezi, hogy vajon egy politikai
érdekcsoportnak a döntésben való szerepe miatt lehet-e utálni egy egész
nemzetet. Erre nem kap egyenes választ. Aztán azt kérdezi, hogy az Utálom a franciákat kijelentés vajon segít-e megoldani Trianon problematikájából bármit is.
- Nem, nem segít.ismeri-e az akkori Magyarország nemzetiségi összetételét, és tudja-e,
hogy az elcsatolt területeken kik voltak többségben, a magyarok-e vagy a
nem magyarok. Tudja. Aztán megkérdezi, hogy vajon egy politikai
érdekcsoportnak a döntésben való szerepe miatt lehet-e utálni egy egész
nemzetet. Erre nem kap egyenes választ. Aztán azt kérdezi, hogy az Utálom a franciákat kijelentés vajon segít-e megoldani Trianon problematikájából bármit is.
- De akkor miért mondod? – kérdezi most már indulatosan a fiatalabbik.
A teljes írás: Utálni a franciákat
2014. július 21., hétfő
A semmi apoteózisa
A művészileg megformált Nincs, a Semmi, a Nem Létező jelenik meg olyan
művekben, mint például Örkény István Üres lap c. novellája. Ezt az
Egyperces novellák közt találjuk, és a karakteres környezetben megjelenő
hiány az olvasói fantáziára bízza, mivel lehetne megtölteni. Hasonló
zenei példa: Kurtág György Némajáték című kis darabja, amely úgy nyer
interpretációt, hogy a zongorista jól megformált kéz- és
testmozdulatokkal, mély átéléssel adja elő, anélkül, hogy egyetlen
billentyűt is lenyomna. A képzőművészetre térve ide sorolhatjuk Kazimir
Malevics Fekete négyzetét is, amely szintén a „tartalomdús Semmi”
jelképévé vált. >> A semmi apoteózisa
művekben, mint például Örkény István Üres lap c. novellája. Ezt az
Egyperces novellák közt találjuk, és a karakteres környezetben megjelenő
hiány az olvasói fantáziára bízza, mivel lehetne megtölteni. Hasonló
zenei példa: Kurtág György Némajáték című kis darabja, amely úgy nyer
interpretációt, hogy a zongorista jól megformált kéz- és
testmozdulatokkal, mély átéléssel adja elő, anélkül, hogy egyetlen
billentyűt is lenyomna. A képzőművészetre térve ide sorolhatjuk Kazimir
Malevics Fekete négyzetét is, amely szintén a „tartalomdús Semmi”
jelképévé vált. >> A semmi apoteózisa
2014. július 13., vasárnap
Az undormány
Az undormány az emberi pszichében elkülönített, adott
méretű tárhely, amelyben az életünk során megismert visszataszító,
mocskos, gusztustalan, ótvar, rohadék dolgok kapnak elhelyezést. Az
undormány befogadó kapacitása genetikailag meghatározott és egyénenként
csak csekély eltéréseket mutat, de kihasználtságának mértéke és módja a
személyiségfejlődés, a tanulási folyamat, a szocializáció stb.
függvénye. Aki adott méretű undormányába jó rendszerezéssel és
tömörítéssel igen nagy mennyiségű undorító dolgot képes összezsúfolni,
gyakran megmérgeződik a túltelítettség miatt kiszivárgó undortól és
esélye van arra, hogy ő maga is embertársainak az undormányába kerüljön,
aki viszont laza összevisszaságban hajigál egymásra minden
visszataszítót, annak meg túl hamar betelik a tárhelye és emiatt olykor
kénytelen elfogadni vagy megkedvelni rosseb redva dolgokat is, mert ez
még mindig egyszerűbb, mint megtalálni azt, amit esetleg kirakhatna az
undormányból, hogy az új beférjen. Ám aki mértéket tud tartani mind az
undorgyűjtésben, mind pedig a túlsűrítés és a túlzott lazaság között
megtalálja az arany középutat, az dinamikus egyensúlyban tarthatja az
undormányát; fenntartása nem jelent számára túl nagy terhet, nem
veszélyezteti a mérgező anyagok kiömlése, és mivel rendszeresen
felülvizsgálja és megrostálja tárhelye tartalmát, így mindig van szabad
kapacitása az új és újabb mocsadékok és turhák betározásra, s így
harmonikus életet élhet.
Az undormány
méretű tárhely, amelyben az életünk során megismert visszataszító,
mocskos, gusztustalan, ótvar, rohadék dolgok kapnak elhelyezést. Az
undormány befogadó kapacitása genetikailag meghatározott és egyénenként
csak csekély eltéréseket mutat, de kihasználtságának mértéke és módja a
személyiségfejlődés, a tanulási folyamat, a szocializáció stb.
függvénye. Aki adott méretű undormányába jó rendszerezéssel és
tömörítéssel igen nagy mennyiségű undorító dolgot képes összezsúfolni,
gyakran megmérgeződik a túltelítettség miatt kiszivárgó undortól és
esélye van arra, hogy ő maga is embertársainak az undormányába kerüljön,
aki viszont laza összevisszaságban hajigál egymásra minden
visszataszítót, annak meg túl hamar betelik a tárhelye és emiatt olykor
kénytelen elfogadni vagy megkedvelni rosseb redva dolgokat is, mert ez
még mindig egyszerűbb, mint megtalálni azt, amit esetleg kirakhatna az
undormányból, hogy az új beférjen. Ám aki mértéket tud tartani mind az
undorgyűjtésben, mind pedig a túlsűrítés és a túlzott lazaság között
megtalálja az arany középutat, az dinamikus egyensúlyban tarthatja az
undormányát; fenntartása nem jelent számára túl nagy terhet, nem
veszélyezteti a mérgező anyagok kiömlése, és mivel rendszeresen
felülvizsgálja és megrostálja tárhelye tartalmát, így mindig van szabad
kapacitása az új és újabb mocsadékok és turhák betározásra, s így
harmonikus életet élhet.
Az undormány
2014. július 10., csütörtök
Az idő csapdája
Sokak szerint a jelennek voltaképp nincs is intervalluma, csupán egy kiterjedés nélküli határvonal a múlt és a jövő között. Ezt soha nem tudtam elfogadni, mint ahogy az einsteini elméletet sem az idő és az adott pillanat viszonylagosságáról. Bár egykori fizikusként, a megfelelően magas felsőmatematikai apparátus segítségével beláttam érvényességét, ha kellett, a bizonyítást is le tudtam vezetni, de roppant zavarosnak éreztem ennek filozófiai következményeit. Nem a feloldhatatlannak tetsző paradoxonokon (az idő „viselkedése” a gravitációs csapdában, a fekete lyukban, a kifelé távolodás és a befelé közeledés esetében) akadtam fenn, hanem azon, hogy az egész modern tér-idő elmélet roppant manipulált, mesterkélt, túlbonyolított. Arra gondoltam, hogy a földet mozdulatlannak tekintő csillagászok is, midőn a bolygók látszólagos mozgását modellezni igyekeztek, egyre bonyolultabb és átláthatatlanabb rendszereket építettek, egyre több és több kiegészítő gyűrűt helyeztek glóbuszukra, idővel már a javítások javításainak az igazításaival dolgoztak – aztán a heliocentrikus világképben az egész pofonegyszerűvé vált, a sok korrekciós gyűrűt és hibatáblázatot Kepler három egyszerű képlettel helyettesíteni tudta. Nos, valahogy így lehet ez a jelennel is, gondoltam, egyszer majd jön valaki és kidobja az ablakon a tömegtől behajló teret meg a sebességtől függő tömeget, utána hajítja az egész kvantumelméletet a téridő-szingularitással együtt és az alig felfogható és követhető elmélet helyett felír három egyszerű képletet: lám, ez az idő. Ott, azoknak a képleteteknek az egyikében kell majd lennie egy betűnek vagy számnak, egy indexnek vagy kitevőnek, ami a jelent azon teljességében felmutatja. A jelent, amely nem csak egy határvonal, van kiterjedése, tartama. És értelme is: hiszen a jelenben torlódik össze a múlt minden hiánya, hogy buzgón áttüremkedjen a jövőbe. >> Az idő csapdájában
2014. július 9., szerda
Gajdos nem tudja, mit szavazott meg
Újra magyarázkodni kényszerül a mi kedves képviselőnk. Alighanem
megszavazott valamit, amit nem kellett volna, pontosabban úgy szavazott
meg valamit, hogy nem tudja, végül is mi áll benne, ugyanis
Gajdos nem tudja, mit szavazott meg
megszavazott valamit, amit nem kellett volna, pontosabban úgy szavazott
meg valamit, hogy nem tudja, végül is mi áll benne, ugyanis
Gajdos nem tudja, mit szavazott meg
2014. július 7., hétfő
Műcímeket keresünk
Az 50 fordulóból álló játékban a nyár folyamán heti 1 új feladványt adok közre vasárnap esténként. A legújabb: Asszociálj! – 34
2014. július 5., szombat
Művészfotó, reklámfotó?
Fotók százait, de inkább ezreit találhatja meg és nézheti végig, aki a
kijevben élő fotós, Ruszlan Lobanov nevére rákeres. Persze a nevét
ajánlatos inkább ukrán verzióban - Руслан Лобанов - vagy angol
helyesírással - Ruslan Lobanov - beütni a Google képkeresőjébe - akkor
viszont ömlenek a pucér nők minden mennyiségben.
a domináns szerepet. A kép a reklámban a festészetet és a grafikát jelentette. A hirdetések elkészítésével alkotásoknak számítottak. Ám a racionalizálás elve utolérte a reklámokat is és nem
volt már igény reklámgrafikákra. A kor szellemének a fényképezés felelt meg a legjobban. Az első
reklámfotósok kezdetben Amerikában jöttek rá, hogy a fénykép
többre is alkalmas, mint egyszerű, tárgyilagosan bemutatni az árut. A terméket Európában nem feleltek meg a közízlésnek. Az amerikai reklámok követte ezt az irányzatot irányzat az absztrakt és a konstruktivizmus
Pucér nők minden mennyiségben
Mi a művészfotó?
Nem sok információt találunk arról, hogy mitől művészfotó egy igazi művészfotó. Nagyon jó az, hogy sokan fotóznak manapság, meg az is, hogy csevegnek egymás között az alkotók, de nem mindegy, hogy mit. Egy tapasztalt fotóművésztől nagyszerűen lehet ilyen informácókat kapni. A mai fotográfusok művészi információk hiányában, nagyon sok esetben ösztönösen alkotnak, és nem tudatosan. Sokan azt gondolják, hogy elég az alkotáshoz csak az előbbi. A technikai dolgokra nagyon jól ráéreznek a fiatal fotográfusok, de a szemléletmód is igen fontos része az alkotásnak.A reklámfotózás története
A fotónak sokáig nem volt fontos szerepe a reklámokban, mert a sokszorosítást a kezdetekben nem tudták megoldani, ami elengedhetetlen a hirdetésekhez. A fotósok minden felvételről külön nagyítást készítettek, ami hosszadalmas, aprólékos munka volt. Ezek voltak az elsőreklámfotók, ezt a technikát az első világháború végéig alkalmazták. Viszont nemcsak a technika gátolta a fotók tömeges elterjedését a reklámokban. Az évek során a szöveg egyre inkább a háttérbe szorult és a kép vette áta domináns szerepet. A kép a reklámban a festészetet és a grafikát jelentette. A hirdetések elkészítésével alkotásoknak számítottak. Ám a racionalizálás elve utolérte a reklámokat is és nem
volt már igény reklámgrafikákra. A kor szellemének a fényképezés felelt meg a legjobban. Az első
reklámfotósok kezdetben Amerikában jöttek rá, hogy a fénykép
többre is alkalmas, mint egyszerű, tárgyilagosan bemutatni az árut. A terméket Európában nem feleltek meg a közízlésnek. Az amerikai reklámok követte ezt az irányzatot irányzat az absztrakt és a konstruktivizmus
Esterházy neve CíMBEN is helytelenül
A fordító nevével is bakot lőttek!
A könyvet ugyanis nem a cikkben szereplő
bizonyos Jurij Busko fordította, ráadásul avatottan (nem tudunk ilyen
nevű műfordítóról), hanem a kárpátaljai születésű Buskó Júlia. Úgy
tűnik, a hasukra ütve tippelték meg, milyen név állhat az ukrán
híradásokban feltüntetett Ю. А. Бушко mögött. Ha Ю., akkor legyen Jurij.
Hát hiszen még azt se tudták, fiú-e vagy lány.
bizonyos Jurij Busko fordította, ráadásul avatottan (nem tudunk ilyen
nevű műfordítóról), hanem a kárpátaljai születésű Buskó Júlia. Úgy
tűnik, a hasukra ütve tippelték meg, milyen név állhat az ukrán
híradásokban feltüntetett Ю. А. Бушко mögött. Ha Ю., akkor legyen Jurij.
Hát hiszen még azt se tudták, fiú-e vagy lány.
Esterházy neve helytelenüla Kárpáti Igaz Szóban
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)