2015. február 24., kedd

Raymond Carver: Kezdők - Birdman

A friss Oscar-díjas Birdman c. filmben a főszereplő Carver szövegéből ír színdarabot. A filmben részleteket látunk a darabból és Carver egy verse is elhangzik a nyitó jelenetben
 
Raymond Carver Kezdők című elbeszélése az Oscar-díjas Birdman ötletadója

A legjobb film, a legjobb rendezés és a legjobb operatőri munka mellett a legjobb forgatókönyvért járó Oscar-díjat is elnyerte tegnap este Alejandro González Iñárritu Birdman című filmje. A film ötletadó novellája Raymond Carver Kezdők című elbeszélése volt, amely magyarul is olvasható a szerzőnek a Magvető Kiadónál megjelent azonos című novelláskötetében.


Az 1988-ban fiatalon elhunyt író az amerikai irodalom ikonja, akinek a hatására egyaránt hivatkoznak kortárs szépírók és lektűrgyárosok. A Birdman alkotóit megihlető elbeszélést 1981-ben közölték először a What We Talk About When We Talk About Love (Miről beszélünk, amikor a szerelemről beszélünk?) című kötetben, mely az áttörést jelentette Carver számára: egy csapásra az irodalmi minimalizmus hírhozójává vált, „amerikai Csehovvá”, akinek életszagú történetei és zsigerekig ható mondatai elementáris hatást gyakorolnak olvasóira. A novella ezen a hosszabb címen lett ismert, a film készítői is így hivatkoznak rá, Carver halála után azonban, özvegye kérésére, a szerző által eredetileg adott Beginners (Kezdők) címen szokás megjelentetni. Ezen a címen adta közzé a kötetet 2010-ben a Magvető iadó is – egy háromkötetes prózai életmű-sorozat első darabjaként.

A Birdman című film története szerint a főszereplő, egy kiöregedő hollywoodi filmsztár Carver novellájából ír színdarabot, amelyet maga rendez meg a Broadway-n, és ő játssza a darab főszerepét is. A filmben részleteket látunk a darabból, de az alkotók más módon is tisztelegnek az író előtt: Carver egy verse is elhangzik a nyitó jelenetben.

A Birdman bemutatása után újabb Carver-reneszánsz kezdődött Amerikában. A The Telegraph 2015. február 6-i filmkritikája például így fogalmaz: „Carver vészjósló szavai végigkísérik a filmet a nyitó versrészlettől a főhős, Riggan Thomson (Michael Keaton) által a cselekmények középpontjába állított novelláig. (…) A Birdman több Oscar-díjra is esélyes, de ennél fontosabb, hogy tartósan felkeltheti az érdeklődést az elbeszéléseket, esszéket és verseket is író Raymond Carver iránt, aki tüdőrákban halt meg 1988. augusztus 2-án, mindössze 50 évesen. Az ő sivár, fanyar és gúnyos történetei a legkiválóbbak közé tartoznak.”

2015. február 4., szerda

Aegon Művészeti Díj jelölés 2015



Összeállt az Aegon Művészeti Díjra jelölt művek szűkített listája



Budapest, 2015. február 4., szerda (MTI)

Az elmúlt huszonöt évvel foglalkozik három is az idei Aegon Művészeti Díjra jelölt szépirodalmi alkotások szűkebb, tízes körébe bekerült művek közül. Az esemény kommunikációjával megbízott cég szerdai közleménye szerint hetvenhét kortárs szépirodalmi művet jelöltek a jubileumi - 10. - díjra a kiadók, ebből a hétfős, egymást egyelőre nem ismerő szakmai zsűri szavazatai alapján állt össze a szűkített tízes lista.

A díjra esélyes művek közül Tóth Krisztina Pillanatragasztó című kötetében huszonöt pillanatfelvételt mutat meg a '89 utáni Magyarországról. Dragomán György Máglya című regénye huszonöt évvel ezelőtt, a romániai rendszerváltás időszakában játszódik, akkor, amikor "a diktátort fejbe lőtték, rituálisan elégették az elnyomás kellékeit, de a titkokra nem derült fény, a régi reflexek pedig működnek tovább." Kiss Tibor Noé a rendszerváltás veszteseiről írt, Aludnod kellene című regényének szereplői egy térképről is lefelejtett peremvidéken élnek, egy régi majorsági épület romjai között, és hagyják, hogy megtörténjen velük az élet.

Felkerült a tízes listára az idei Mészöly-díjas mű, Szilasi László regénye, A harmadik híd is. A regény szerzője egy harmincéves osztálytalálkozóból bontja ki történetét, hogy egy kanadai emigráns, egy Németországból hazatért nyomozó és egy utcazenész életét egy teljes napnyi regénybe sűrítse. A második világháború időszakában játszódik Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal - a Márk változat című regénye, amely a tavaly megjelent, és szintén a legjobb tíz könyv közé jutott "kardozós változat" folytatása. Závada Pál Természetes fény című regénye Békés megyében élő "magyar magyarok, magyar szlovákok és magyar zsidók" sorsáról ír, a második világháború idején.
Régmúlt, közelmúlt és közeljövő tűnik fel Szíjj Ferenc Agyag és kátrány, Térey János Átkelés Budapesten és Havasréti József Űrérzékeny lelkek című, díjra esélyes műveiben. Szíjj Ferenc verseinek helyszínei ember nélküli, üres és elhagyott ipartelepek, gyárépületek. Térey János Kőbányától Terézvároson át a Svábhegyig járja be verses novelláiban a várost. Havasréti József regénye egy teljes évszázadot ölel fel, "ez az új magyar sci-fi…egyben társadalomrajz is, egy kicsit szerelmes, kicsit ironikus korleírás, kulcsregény." Péterfy Gergely Kitömött barbár című könyve Kazinczy Ferenc és a bécsi értelmiségi körökbe bekerült egykori afrikai rabszolga, a halála után kitömött és múzeumban mutogatott Angelo Soliman mély barátságát énekli meg.
Az évről évre változó összetételű zsűri tagjai - irodalmárok, oktatók, kritikusok és irodalomtörténészek - egymást nem ismerve választják ki a benevezett művek közül a jelöltek szűkebb körébe bejutó tizet, de a hárommillió forinttal jutalmazott győztesről már együttesen, konszenzusos szavazással döntenek. A zsűri tagjainak nevét is csak utólag teszik közzé.
A szűkített listán szereplő kötetek közül idén nyolcat a Magvető Könyvkiadó, egy-egyet pedig a Kalligram Kiadó, illetve a Libri Könyvkiadó Kft. jelentetett meg, a jelöltek teljes listája megtalálható a www.aegondij.hu, illetve a www.facebook.com/aegondij internetes címen.
Az Aegon Magyarország biztosító 10 éve hozta létre Magyarország legrangosabb, immár tizedik éve megszakítások nélkül létező, független, magánalapítású irodalmi díját és a vele járó nettó hárommillió forintot - emlékeztet a kommunikációs ügynökség.

Dragomán György: Máglya

CV: Dragomán György 1973-ban született Marosvásárhelyen. 1988 óta él Magyarországon. A kivándorlás után négy évig Szombathelyen lakott, ott járt gimnáziumba és ott ismerte meg a feleségét, Szabó T. Annát. Fiatalon, huszonkét évesen nősült meg. Két fia született, Gábor és Pál. Írni tizenhárom évesen kezdett.Az ELTE-re angol és filozófia szakára járt (közben tagja volt az Eötvös József Collegiumnak és Láthatatlan Kollégista is volt). Végül a filozófiát három év után abbahagyta. Az angolt elvégezte, sőt a három éves PhD képzést is, közben öt éven át írta a A pusztítás könyvét, amely 2002-ben jelent meg. Ezt követte 2005-ben a Magvetőnél közreadott második regény, A fehér király, amely már többek között megjelent németül, angolul, norvégül, hollandul, bolgárul, szerbül, lengyelül, szlovénul, finnül, összesen harminc nyelven.Írásait közölte a Holmi, a Mozgó Világ, a Jelenkor, az Élet és Irodalom, az Alföld, a Népszabadság és a Kritika. Megjelent műfordítása Samuel Beckett:
Watt című regénye.A Magvető Kiadónál megjelent műve: A fehér király (2005)
Ajánló: Mi történik, amikor egy ország felszabadul? Mindenki megkönnyebbül hirtelen, vagy cipeljük magunkkal a múltunk súlyát? A diktátort fejbe lőtték, rituálisan elégették az elnyomás kellékeit, de a titkokra nem derült fény, a régi reflexek pedig működnek tovább. Bármikor kitörhet újra az erőszak, mert a temetetlen múlt még fájdalmasan eleven.A tizenhárom éves Emma erős lány, tele kamaszos vadsággal. Egyszerre vesztette el az otthonát és a szüleit, de váratlanul felbukkanó nagyanyja magához veszi. Új életében mindennek tétje van: a gyásznak, a barátságnak és az első nagy szerelemnek, bármely pillanat magában hordja a katarzis lehetőségét.Emma a boszorkányos nagymamától tanulja meg a hétköznapok mágiáját és a sorsfordító szertartásokat, ám a saját ereje még ennél is nagyobb: ő talán képes nemet mondani a történelmi bűnre, és kilépni a soha-meg-nem-bocsátás véres örvényéből.A regény családtörténet és történelmi tabló egyszerre. A nyelve sűrű, mégis egyszerű, a részletek varázslatos intenzitása sodró és izgalmas történetté formálódik, leköti és nem hagyja nyugodni az olvasót. A gyermek mindent látó szeme, a kamasz mohó testisége és a felnőtt józan figyelme szövődik össze benne érzéki és érzékeny szöveggé. Rákérdez a titkokra és felébreszti a titkos tudást.

Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal - a Márk-változat

CV: Esterházy Péter 1950-ben született Budapesten. Az ELTE matematikus szakán végzett, 1978 óta szabadfoglalkozású író. Első könyve, a Fancsikó és Pinta 1976-ban jelent meg, a kritikusok lelkesen üdvözölték, és megszavazták „az év legjobb első prózakötetének”. Új volt a hang, és ezt megerősítette következő könyve is, a Pápai vizeken ne kalózkodj! Az irodalomtörténeti jelentőségű Termelési-regényben (1979) a Kádár-kor társadalmának működési – vagy ha úgy tetszik – működésképtelenségi mechanizmusát szellemes kedéllyel, felszabadító iróniával rajzolta meg. A Bevezetés a szépirodalomba (1986) című gyűjteményben a képregénytől az anekdotáig, az automatikus írásműtől a cizellált stílusimitációig sok minden megtalálható: a Kis Magyar Pornográfia, a Fuharosok vagy A szív segédigéi. A Tizenhét hattyúk (1987) címmel publikált, Csokonai Lili szerzői néven megjelent kötet nem más, mint fiktív önvallomás. A Hrabal könyvének (1990) főszereplője saját felesége, címzettje pedig Bohumil Hrabal. A Hahn-Hahn grófnő pillantása (1992) egy sajátos, többrétegű pikareszkregény. Nádas Péter szerint „Esterházy regényével [Egy nő (1995)] a magyar irodalom egy nagy könyvvel lett gazdagabb, és végre nagykorú”. A Harmonia caelestis (2000) előtti, az Egy kék haris című könyvében publicisztikákat olvashatunk. Megjelenése óta a Harmonia caelestis és a Javított kiadás (2002) Európa- és világszerte nagy sikert aratott. A 2003-ban jelentek meg Esterházy válogatott esszéi, A szabadság nehéz mámora címmel. A 2004-ben újból napvilágot látott, immár harmadik kiadásban a Bevezetés a szépirodalomba, valamint A halacska csodálatos élete című esszékötet. 2004 őszén, megjelenésének 25. évfordulója alkalmából ismét megjelent „kisssregény”-e, a Termelési-regény. Az ezt követő évben kerül piacra az az Esterházy-hangoskönyv, amelyen a szerző olvassa fel az Egy nőt. 2006-ban, a világbajnokság évében a futballal kapcsolatos élményeit, gondolatait Utazás a tizenhatos mélyére címmel, valamint Esterházy három „dramolettjét” Rubens és a nemeuklideszi asszonyok címmel közölte a Magvető. A 2007-es Ünnepi Könyvhére jelent meg a Fancsikó és Pinta hangoskönyv-változata a szerző tolmácsolásában. 2008-ban pedig új Esterházy-regénynek örülhettek az olvasók, a Harmonia cælestis és a Javított kiadás apakönyvei után huszonhárom évvel később, a Semmi művészet megjelenésével nyer új jelentést A szív segédigéinek utolsó mondata: „Mindezt majd meírom még pontosabban is“, és a mondatot megelőző segédigékbe tört anyahalál-könyv.A Magvető Kiadónál megjelent műveiFancsikó és Pinta (1976), Pápai vizeken ne kalózkodj! (1977), Termelési-regény -kisssregény (1979), Függő (1981), Ki szavatol a Lady biztonságáért? (1982), Fuharosok (1983), Daisy (1984), Kis Magyar Pornográfia (1984), A szív segédigéi (1985), Bevezetés a szépirodalomba (1986), Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk (1987), A kitömött hattyú – írások (1988), Hrabal könyve (1990), Az elefántcsonttoronyból - publicisztikai írások (1991), Hahn-Hahn grófnő pillantása (1991), Jegyzőkönyv (1993) / Egy történet (2002) – Kertész Imrével közösen, Egy kék harisnya följegyzéseiből (1994), Egy nő (1995), Irene Dische-Hans Magnus Enzensberger: Esterházy. Egy házy nyúl csodálatos élete - fordítás, átdolgozás (1996), Egy kék haris – publicisztikai írások (1996), Harmonia caelestis (2000), Búcsúszimfónia (2001), Javított kiadás (2002), Biztos kaland – Czeizel Balázzsal (2002), A szabadság nehéz mámora (2003), A szavak csodálatos életéből (2003), Esterházy Péter-Kertész Imre-Nádas Péter-Bojtár Endre: Kalauz - esszék (2003), A halacska csodálatos élete – publicisztikai írások (2004), Egy nő – hangoskönyv (2005), Utazás a tizenhatos mélyére (2006), Rubens és a nemeuklideszi asszonyok - három dramolett (2006), Fancsikó és Pinta – hangoskönyv (2007), Semmi művészet (2008), Semmi művészet – hangoskönyv (2008), Egy kék haris (2010), Esti (2010), Egyszerű történet vessző száz oldal - a kardozós változat (2013)DíjaiA Művészeti Alap Elsőkötetesek díja (1977), a Mikes Kelemen Kör Emlékérme (Hollandia – 1980), Aszú-díj (1981), Füst Milán-jutalom (1983), Déry Tibor-díj (1984), József Attila-díj (1986), Örley-díj (1986), Vilenica-díj (Szlovénia, közép-európai irodalmi díj – 1988), Krúdy Gyula-díj (1990), Év Könyve Jutalom (1990), Ordre des Arts et des Lettres lovagi fokozata (Franciaország – 1992), Soros Alapítvány Irodalmi Életműdíj (1992), Premio Opera di Poesia (a Római Irodalmi Fesztivál Díja – 1993), Magyar Rádió Hangjáték Produkciódíj (1993), Ordre des Arts et des Lettres tiszti fokozata (Franciaország – 1994), Szabad Sajtó Díj (1994), Soros Alapítvány díja (1995), Magyar Művészetért Alapítvány díja (1995), Björnson-díj (Norvégia – 1995), Kossuth-díj (1996), Szép Ernő-jutalom (1996), Vilenica-díj (Szlovénia, közép-európai irodalmi díj – 1998), az Év embere-díj (Magyar Hírlap – 1999), Osztrák Állami Díj (1999), Magyar Irodalmi Díj (2001), Márai Sándor-díj (2001), Gundel művészeti díj (2001), Herder-díj (2002), a Győri Könyvszalon alkotói díja (2002), Ordre des Arts et des Lettres parancsnoki fokozata (Franciaország – 2003), Pro Europa-díj (2004), Üveggolyó-díj (2004), a német könyvszakma békedíja (Friedenpreis des Deutschen Buchhandels – 2004), Grinzane Cavour-díj (a Harmonia caelestis című regényért – 2004), a Toszkán Tartomány Il Gonfalone d'Argento díja (2005), Cittá di Bari irodalmi különdíj (2006), Nápoly város könyvdíja (2006), Pablo Neruda Nemzetközi Irodalmi Díj (2006), Prima Primissima Díj (2006), Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2007), Grinzane-Beppe Fenoglio-díj (2007), a Magyar Kultúra Követe cím (2008), Angelus Közép-Európai Irodalmi Díj (2008), Ovidius-díj (2009), 20 éves a Köztársaság Díj (2009), Manès Sperber Irodalmi Díj (2009), Commandeur de l'Ordre des Arts et des Lettres (2010), Román Kulturális Érdemrend Parancsnoki fokozata (2010), Grosso d'Oro Veneziano Díj (2010), Alföld-díj (2010), AEGON Művészeti Díj (2011), Jeanette Schocken-díj (2013)
Ajánló: Egy kitelepített család az Isten háta mögött. Egy testvérpár: az egyiket a szavak érdeklik, a másikat az Isten. Nem tűnik ez feloldhatatlan ellentétnek. Az idősebb fiú mondatokból épít láthatatlan világot, süketnéma öccse szavai ugyan nem hallhatók, mégis ő meséli el a történetüket. Most akkor melyikük a Júdás?Az anya nem keresi senki kedvét, az apa iszik. Az egri nagymamával csak titokban lehet találkozni, a másik meg bár velük él, folyton az Úrral beszélget, és magát a jóságot keresi. Na és az Isten: a Mennyben, a kereszten, a káromló szavakban, az imákban és a saját történetében. A szomorú, boldog Isten.Az Egyszerű történet vessző száz oldal második könyve az istentelen 20. század közepének regénye, szereplői mind a saját útjukat járják, bár egyetlen szobában élnek. Hogy a kiszolgáltatottság választja el őket, vagy eleve el vannak választva egymástól, azt csak az Isten tudja. Mindegyikük magányos. Az Isten is: a Mennyben, a kereszten, a káromló szavakban, az imákban és a saját történetében.

Havasréti József: Űrérzékeny lelkek

CV: Havasréti József 1964-ben született, Pécsen. Pécsett él. Mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett
1984-ben megkezdte tanulmányait a JPTE Tanárképző Karán, majd 1990-ben szerzett diplomát magyar irodalom – nyelvészet szakon. Diploma után tudományos segédmunkatársként, tudományos titkárként, illetve két évig gimnáziumi tanárként is dolgozott. Jelenleg a PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének oktatója. Kutatási területei: a magyar neoavantgárd kultúra, szubkultúra-kutatás, a populáris zene szociológiája, műfajai. Oktatói munkája mellett irodalmi és művészeti kritikákat, tanulmányokat ír, cikkei többek között a Jelenkor, a Holmi, a Budapesti Könyvszemle, a Thalassa, a Metropolis folyóiratokban, valamint az Élet és Irodalom és a Magyar Narancs hetilapokban jelentek meg. Számos tanulmányt publikált a magyar századforduló és a második világháború közötti magyar kultúrtörténet köréből, Ady Endre, Szilágyi Géza, Marót Károly, Szerb Antal és Kerényi Károly munkásságával kapcsolatban.Érdeklődési kör: kritikaírás, avantgárd képzőművészet, európai művészfilm, régi hanglemezek.Díjak, ösztöndíjak, elismerések:1995 Soros Alapítvány „Ady Endre esszépályázat” (2. helyezett)1998 Tempus Ösztöndíj
Humboldt Egyetem (Berlin), Európai Etnológia Tanszék2009 NKA alkotói ösztöndíj2014 Artisjus Irodalmi Díj (Szerb Antal című monográfiájáért) A Magvető Kiadónál megjelent művei:Szerb Antal (2013)
Ajánló: Az ember valóban nincs egyedül a világűrben. E felismerésre jutnak az Űrérzékeny lelkek szereplői, akik egy kalandos életű orosz orvos - A. J. Suler - titokzatos munkásságának bűvkörébe lépve nyomoznak egy balul sikerült pszichedelikus kísérletsorozat túlélői és következményei után. Szibériától Moszkván és Budapesten át Kaliforniáig. A fordulatokban és csavarokban gazdag könyv markáns utalásai ellenére sem science fiction - inkább kalandos művészregény dokumentarista betétekkel elfojtott vagy veszélyesnek bélyegzett szellemi törekvések felszíni megtestesülése.

Kiss Tibor Noé: Aludnod kellene

CV: Kiss Tibor Noé 1976-ban született Budapesten, 17 éves koráig a Ferencvárosi TC igazolt labdarúgója volt. Újságírói végzettséget szerzett a MÚOSZ Bálint György újságíró iskolájában, majd szociológiát tanult Pécsett. Néhány éves budapesti tartózkodás után újra a városban él. Cikkeit korábban a Magyar Narancs és a Magyar Hírlap közölte rendszeresen, jelenleg a pozsonyi Új Szó állandó szerzője, a Jelenkor folyóirat tördelőszerkesztője és honlapfelelőse, valamint az Irodalmi Diszkó nevű rendezvénysorozat szervezője. Amatőr futballtréner, Budapesten egy cég lánycsapatát edzette, 2013 tavasza óta Pécsbányán dolgozik együtt helyi fiatalokkal. Prózaíróként 2010-ben jelentkezett az Inkognitó című önéletrajzi regénnyel. A Magvetőnél megjelent Aludnod kellene a második regénye.
Ajánló: Egykorvolt, leépült majorsági telep valahol a közelmúlt Magyarországán. A romok között néhány ember. Személyiségük lassan felszívódik, mint egy vérömleny. A térképen sincsenek rajta. Amnéziás múlt. Vak jelen. Vajon mi történhet még velük a peremen? Elég sok minden.Kiss Tibor Noé elbeszélői tehetsége ezt a végvidéket szubtilis és láthatatlan drónként pásztázza végig és deríti fel. Az Aludnod kellene mozaikrészletekből összetapadó állapotregény, aprólékos-pontos atmoszférapróza, amely a szenvedő szerkezetek és vegetatív létezésformák kétségbeesett cselekvésmintázatait, legutolsó emberi küzdelmeit kegyetlen élességgel és kíméletlen, a melankóliát sem nélkülöző iróniával írja le.

Péterfy Gergely: Kitömött barbár

CV: Péterfy Gergely (Budapest, 1966. október 31. –) József Attila-díjas magyar író, forgatókönyvíró, szerkesztő, egyetemi tanár.Az ELTE latin-ógörög szakán szerzett diplomát 1993-ban. 1994-től a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán tanít, 2000-ig a Nyelvtudományi Tanszéken tanársegédként, 2000-től a Klasszika-filológia Tanszéken, 2005-től pedig a Filozófiatörténet Tanszéken adjunktusként. 1998-2000 között a TV2 havonta jelentkező kulturális műsorának, a Nyugatnak volt felelős szerkesztője és műsorvezetője. Mintegy száz interjút és dokumentumfilmet készített. 2006-ig a Magyar Rádió Művészeti Főszerkesztőségében dolgozott mint szerkesztő-műsorvezető. 1991 óta publikál novellákat. Egyik alapítója, 1993 óta szerkesztője a Törökfürdőnek. 1995-2000 között a miskolci Új Holnap című irodalmi lapot szerkesztette.

Ajánló: 1796-ban Kazinczy Ferenc hét éves börtönbüntetését tölti Csehországban, amikor Bécsben meghal barátja, Angelo Soliman. Holttestét császári parancsra kitömik és kiállítják a Természettudományi Múzeumban. Harminchat évvel később Török Sophie, Kazinczy özvegye elmegy a múzeumba, hogy szembenézzen a kitömött testtel. Péterfy Gergely új regénye, mely tíz év munkájának eredménye, mesterien komponált, megrázó és az olvasó érdeklődését mindvégig fenntartó mű.

Szijj Ferenc: Agyag és kátrány - Fényleírás

CV: Szijj Ferenc 1958-ban született Szombathelyen
Budapesten él. József Attila- és Palládium-díjas.Legutóbbi könyvei: Kenyércédulák (versek), 2007, Pécs, Jelenkor Zöldség Anna és a beszélő póniló (mesék), 2008, Budapest, Pozsonyi Pagony A nereidák délutánja (válogatott versek), 2010, Pécs, Jelenkor
Ajánló: Szolgálaton kívüli vasúti épületek, üres vagonok, romos ipartelepek, sivár gyárudvarok, külvárosi utcák. Ember alig van ezekben a terekben. Pusztán a nyomai, ittlétének jelei tükröződnek a fény és az árnyék felületein. Szijj Ferenc kivételes új verseskötete megfigyelések, leírások, állapotrögzítések motivikusan összeálló sorozata a minket körülvevő világ vizuális szerkezetéről, a létezés kontrasztjairól és a látás fenomenológiájáról. Képei velünk maradnak, hangja továbbmorajlik. "Esik az eső és süt a nap, az árnyékok üveges fényben, / mint a frissen tört kátrány vagy szén, a napsütéses tárgyak / csillogó párafátylon át látszanak, gondolatban, miközben / nézem őket, kissé szét is esnek, vagy már össze se állnak, / a tűzfalak újrafakultak, a szokásos helyett ezúttal furcsa, / vigasztaló egyneműség, felhők vonulnak át az égen / egy színes képeslapról. Semmi sem biztos, de mindent / le lehet írni pontosan, és együtt az egésznek is van neve, / az sokat számít, pedig az ördög felesége, az milyen létező?"