2016. november 18., péntek

Tűzvészkert, Életválságok meséi, Hangoskönyvek

Hangoskönyv ÚJDONSÁGok + a Magvető Kiadó könyvbemutató i- új könyvek

 Cserna-Szabó András

Veszett paradicsom

Rudolf Péter előadásában

Cserna-Szabó András - azonos című könyvéből válogatott - novelláiban a férfiak kallódó Ádámok, akik hol léhán, hol elképesztő elszántsággal vetik bele magukat az önpusztításba, az apokalipszisbe, a nők pedig csábító, rafinált Évák, akik hol ifjú perditák, hol érett szépasszonyok bőrébe bújnak, de mindig taszítanak egyet a lejtőn lefelé csúszó (elvileg) erősebbik nemen. Persze ez a pusztulás egyáltalán nem lehangoló, inkább groteszk, abszurd és vicces. Nemcsak szánjuk hőseit, hanem bizony velük (sokszor rajtuk) nevetünk, s közben nem feledkezünk meg a kulináris élvezetekről sem.

P. L. Travers

A csudálatos Mary visszatér

Pokorny Lia előadásában

A Banks gyerekek egy nap sárkányeregetés közben furcsa jelenségre figyelnek fel. Sárkányuk helyett a felhők közül egy szikár kis figura ereszkedik alá. Hóna alatt a jól ismert papagájfejű ernyő, kalapján is ismerősek a százszorszépek. Mary Poppins visszatért. A cseresznyefa utcai ház újból titokzatos események színhelye lesz, és a gyerekek hétköznapjai ismét megtelnek a tündérmesék varázslatával.


További részletek itt


George Orwell

Állatfarm

Rudolf Péter előadásában
MP3 CD

„Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél." Orwell 1943/44-ben írott műve - amelynek a szerző a Tündérmese alcímet adta - ténylegesen a sztálini korszak szatírája, de természetesen minden elnyomó, totalitárius rendszerre ráillik.


Karinthy Frigyes

Hölgyeim és Uraim! - Humoreszkek

Rudolf Péter előadásában

Karinthy Frigyes legolvasottabb íróink egyike, egyben a legtöbbször idézett és emlegetett humorista. S még inkább filozófus, aki regényekben, novellákban és nem utolsósorban mulatságos humoreszkekben fejezte ki nézeteit és életfelfogását.


__________________________________________________________
 


A Magvető Kiadó
szeretettel meghívja

Boldizsár Ildikó
Életválságok meséi

című új kötetének bemutatójára
2016. november 24-én 16 órára
a Rózsavölgyi Szalonba
(1052 Budapest, Szervita tér 5.)

A szerzővel Horváth Gergely beszélget.


Boldizsár Ildikó: Életválságok meséi

Mesekalauz útkeresőknek – 55 öngyógyító történet
„Minden élethelyzetben egy történetben vagyunk – s ha szerencsénk van, ez a történet a sajátunk. A bajok akkor kezdődnek, ha mások történetét kezdjük el irigyelni, és az ő történetüket akarjuk a sajátunkként megélni. Vagy akkor, ha saját mesénkben kimerülnek a továbblépési lehetőségek, netán eltévedünk benne, nem ismerjük fel segítőinket és ellenfeleinket, sőt össze is keverjük őket… Ilyenkor átírhatjuk a történetet vagy átléphetünk egy másikba. Szabadságunkban áll dönteni arról, hogy melyik történetet akarjuk mintaként, követendő példaként magunk elé állítani. Mint ahogy arról is szabadon dönthetünk, hogy milyen legyen a mi történetünk: reprodukáljunk és kövessünk egy már meglévőt vagy létrehozzunk egy sajátot? Mindkettőben sok lehetőség rejlik. A meseterápiában úgy segítjük ezt a folyamatot, hogy több síkon is kapcsolatot keresünk a hagyományban fennmaradt szövegekkel: élővé, sőt mindennapi gyakorlattá tesszük a történetekbe zárt üzeneteket. Arra helyezzük a hangsúlyt, hogy mindenki a »személyes meséjével« találkozhasson, s ennek segítségével bontsa ki az életútjában rejlő lehetőségeket. A cél nem más, mint megtalálni az egyetemes szellemi tanításokban azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek az egyént saját mintázatai alapján vezetik a rendezettség állapotához.” Boldizsár Ildikó

Részlet a kötetből


Mióta világ a világ, az ember újra meg újra bajba kerül: hol önmagában, hol pedig azon kívül. Az emberiség története válságok története, alig van olyan korszak, amely ezek nélkül zajlott volna. Életünket, sorsunkat döntően befolyásolja, hogy mit kezdünk a bajokkal, legyenek azok bárhol is. Kimászunk belőlük, vagy elmerülünk bennük? Megoldjuk őket, vagy vergődünk? Egyszerűen szólva: képesek vagyunk-e a fejlődésre, változásra, vagy megrekedünk? A mesék képeinél maradva: útnak indulunk-e, vagy kővé változunk?
Évezredek óta rendelkezésünkre áll egy olyan „válságkezelő program”, amelyről elmondható, hogy nemcsak az idő próbáját állta ki, hanem minden esetben bizonyította jótékony hatását. Az ember mindig félt valamitől. Villámlástól, fenevadaktól, sötétségtől, betegségektől, más emberektől – hosszan lehetne sorolni a történelem megannyi félelemforrását, amelyek kivédésére a legtöbb esetben nem lehetett előre felkészülni, mert váratlanul lendültek támadásba. Az archaikus ember megoldásokat keresett az őt szorongató helyzetekre, és történetekbe zárta mindazon tapasztalatait, amelyekre „válságkezelés” közben szert tett. Így születtek meg a mesék, amelyek tértől és időtől függetlenül képesek útmutatásra, annál az egyszerű oknál fogva, hogy nemcsak a krízishelyzeteket nevezik meg, hanem az azokat kísérő lelki folyamatokat is képekre fordítják, mi több, kiutat is mutatnak belőlük. Tudatunk születésünk óta nyitott a történetekbe kódolt tudás megértésére és használatára, a képekben való gondolkodásra és a „képes beszédre”. A képek mögött felsejlő történetek megértése azonban ma már nehezebben megy, mert elveszítettük kapcsolatunkat azzal a világképpel és nyelvvel, amely a történetek – mesék és mítoszok – mögött áll. Pedig amikor egy ezer évvel ezelőtti mese úgy kezdődött, hogy „a sárkányok elrabolták az égről a Napot, a Holdat és a csillagokat”, az pontosan azt jelentette, mint amikor manapság azt mondjuk: „az élet teljesen kilátástalan, semminek nincs értelme”. Ezer évvel ezelőtt és most is csupán egyetlen kiút jöhetett szóba: vissza kell szerezni a fényt, és le kell számolni a sárkánnyal. Ez akkor is ugyanolyan nehéz volt, mint manapság.

2016. október 14., péntek

Zenei magazin. Új könyvek. Könyvbemutató

A magazin szójátékosan többértelmű címének most különleges aktualitást ad Bob Dylan Nobel-díja.

Dal+Szerző magazin

Megjelent az Artisjus negyedéves, zenei magazinjának legújabb száma. Online is lapozható, olvasható teljes terjedelmében:

Úgy gondolja, ha megírja, milyen az ő cipőjében lenni, másoknak is segítséget nyújthat. Az őszi Dal+Szerző magazin címlapján Szeder-Szabó Krisztina, dalszerző-énekes. Idén új lemezt jelentetett meg – a korábbiaknál szövegileg érzelmesebb, bátrabb anyag született, melyek mindegyikét Szeder jegyzi.

Palya Bea ugyanolyan szenvedéllyel ír, ahogyan zenél: egy fura este kapcsán vizsgálja a női dalszerzők helyzetét Hova tűntek a nők? címmel.

A háttérben dolgozókról sem feledkeztünk meg: Lotfi Begi producerként számos előadót és dalt vitt sikerre az elmúlt években. Kísérletezésről, trendkövetésről, a magyar popzene divathullámáról beszélgettünk.

Közben izgalmas háttérmunka folyik egy patinás intézményben is: a Zeneakadémia kulisszái mögé Fekete Gyula, a zeneszerzés tanszékének vezetője kalauzol. Kurtág, Ligeti óta a mai napig is csak arra bíztat az intézmény: „beszéld a saját nyelvedet!”.

Rengeteg régi magyar popfotót köszönhetünk neki, legalább ezer fotója szerepel a Fortepan oldalán. Urbán Tamást kérdeztük, aki a magyar popkultúra történetének egyik legfontosabb fotóriportere.
Kik írják, mennyi pénzt termel, és egyáltalán mi az a konzervzene? Ugyanaz, mint a stockzene, produkciós zene vagy könyvtárzene. Alkalmazott zene, ahol minden mű kontextus nélkül születik.
_____________________

Magvető: megjelent Erdős Virág, Esterházy Péter, Szabó T. Anna új kötete és két új könyv a Tények és Tanúk sorozatában



Erdős Virág: Világító testek

100 kis Budapest
Erdős Virág kétszer száz budapesti képe – száz vers és száz fotó – nem bagatell darabok. Megrendítenek és megnevettetnek. Meglepő, hogy milyen ismerősek. Ennek a Budapestnek a lakói észrevenni nem akart emberek, akik pedig a honfitársaink, és észrevenni nem akart mondatok, amiket pedig mi mondunk ki és nekünk mondanak. Ezek a budapesti képek rólunk szólnak. Budapest határai nem a város határai: Erdős Virág könyve az országról szól, amelyben élünk.

Megjelenés: 2016. október 12.
Oldalszám: 224 oldal
Méret: 135 x 135 mm
Kötés: keménytábla védőborítóval
Ár: 2990 Ft
ISBN: 978 963 14 3393 7



Esterházy Péter: Drámák


Esterházy Péter 2009 és 2015 között írt drámái először kerülnek kötetbe. Műfaji, szerkezeti, nyelvi szabadságuk és jellegzetességeik, sajátos szerzői utasításaik nem ismeretlenek a Daisy, a Búcsúszimfónia és a Rubens olvasói előtt, ahogyan a zenei kompozíciókkal való kísérletezés sem. Talán csak több lett a csönd. Az öt felkérésre írt öt különböző, saját törvényekkel bíró szöveg a korábbi művekkel, az európai drámairodalommal és egymással is szüntelenül kapcsolatba lép. Angyalok és kihallgatótisztek, Haydn és Joplin, apák és fiúk, egy dadogó próféta és az öregedő Úr, család, hagyomány, válság és felelősség, hit, szabad akarat, alkotás és pusztulás – a szín változik, a drámák közösek. Rémület, vidámság, bizakodás és kilátástalanság.
(csönd vagy zene, vagy csönd, mely zene)
Esterházy Péter egyik nagy drámaírói teljesítménye ez.


Megjelenés: 2016. október 12.
Oldalszám: 456 oldal
Méret: 140 x 215 mm
Kötés: Keménytábla védőborítóval
Ár: 3990 Ft
ISBN: 978 963 14 3470 5


2016. augusztus 23., kedd

A Szembesülés cselekménye

Műhelyszöveg - Szembesülés

szembesülés - cselekmény

Cselekmény. A Szembesülésnek – a szó hagyományos értelmében – nincs szüzséje, meséje, nincs kronologikus sorrendbe állítható eseménysora, nincsenek a szó szokványos jelentésében vett történései. Az epizódok inkább állóképszerűek: mozgás helyett helyzeteket, cselekvés helyett cselekvési szándékot vagy a tettek következményeit, történetmondás helyett monológokat és leveleket találunk. Ha nagy‑nagyritkán meg is mozdul valami, akkor egy parányi mozzanatra megállapítások, értékelések, emlékek, elképzelések, következtetések egész sora épül rá, szinte úgy tűnik, hogy a kis történés csupán ürügyül szolgál a „felépítmény” létrehozásához. Ha a cselekményt kirántjuk a rá telepített torony alól, ez utóbbi össze sem dől, megáll egymagában, megtartja önnön logikája, szerkesztettsége. Ezzel szemben a cselekvő mozzanat önmagában sovány banalitásnak tűnik, jószerivel alkalmatlannak arra, hogy mint „a mű cselekményének” egy része identifikálódjék.


A regény meséjének, sztorijának a megragadása nehézségbe ütközik azáltal is, hogy a szerző bámulatos szaporasággal váltogatja az idősíkokat és a helyszíneket. Nem hogy a részeknek vagy fejezeteknek, hanem gyakran még az egyes bekezdéseknek – ad absurdum: egy‑egy mondatnak – sem egységes az ideje, a helye. (Az idősíkok elkülönítésére tett kísérletünknek külön fejezetet szenteltünk Utószavunkban.) Így aztán nem ritkán – a regény meséjének rekonstruálásakor – problémát okoz egy‑egy esemény besorolása az időrendbe. Legtöbbször csak bizonyos összefüggések, ok‑okozati viszonyok felismerése valószínűsíti az elő‑ és utóidejűséget.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a szerző minduntalan kilép, kiles, kikacsint a regény idejéből. És itt nemcsak a múltbéli események gyakori felidézésére, a rájuk történő utalásokra gondolunk, hanem arra is, hogy egy‑egy epizódra az ún. „szerzői jelenből” láthatunk rá, sőt, olykor egy ennél is távolabbi időből, valamely feltételezett, megjósolt jövőből kapunk üzeneteket.

Mindezeket a nehézségeket figyelembe véve a Szembesülés cselekményét sem lehet első „nekifutásra” meghatározni (mint ahogy témáját sem lehetett). Annál is kevésbé, mert az elmondottaknak mintegy ellenpontozásául néhány regény‑fejezet meg éppen mozzanatosságával, kronologikus cselekménysorával cáfol rá a mű egészének stílusára, így akár hajlamosak lehetnénk ezeket a regényhelyeket alapul véve kimutatni a műegész cselekményét. Tévedés volna, hisz itt csupán mellékszálakról, a fő történések sodrától vagy távol eső, vagy annak epizodikus részletét tartalmazó eseményekről van szó.

Az első ilyen többé‑kevésbé folyamatosan végigvitt történet a Júlia‑szerelem epizódjait követi nyomon (I. rész, 6. fejezet és II. rész 1‑4 fejezet). A második: Oresztész érkezése Athénba, találkozása Elektrával és látogatása otthonukban (III/1‑3. és részben 4. fejezet). Meg kell jegyeznünk, hogy a viszonylagos folytonosság itt azért mindkét esetben fel‑felbomlik egy idézett levél, egy közbevetett emlék, néhány kisebb elméleti fejtegetés, eszmefuttatás, lírai intermezzo révén.

A harmadik egységes cselekményű regény‑hely: a VI. rész 2., 3. és részben 4. fejezete – azzal a különbséggel, hogy az epizódok itt „egységesen fordított sorrendben” követik egymást (lásd a 196. és 198. jegyzetet is).

Negyedikként a VI. rész utolsó, 6. fejezetét kell említenünk: itt már valóban igazi „sztorival” van dolgunk: Oresztész és Püladész kalandos odesszai utazásának fordulatait követhetjük nyomon: mintha egy pikareszk‑regénybe csöppentünk volna.


Az utolsó, nagyjából egységes cselekményű hely: a IX. rész első fejezete: Oresztész és Éva abháziai utazása.

Ezeket a részleteket azért kellett megemlítve elkülönítenünk, mert midőn kísérletet teszünk a cselekmény megközelítésére, rájuk már nem térünk ki.

Szólnunk kell még a regény keretjátékáról. A mű legelején és legvégén ugyanazon a helyen és azonos szituációban találjuk Oresztészt: egy kiserdőben, hajladozó páfrányok és fel‑felröppenő denevérek közepette, amint egy forrás víztükréhez hajlik. Abban azonban nem lehetünk teljességgel bizonyosak – erre semmilyen utalást nem találunk –, hogy e két helyzet időben is egybeesik‑e. (Főként, hogy a helyszín még kétszer megjelenik a regényben, habár módosult tartalommal.) Mégis valószínűsíthető, hogy e bizonyos kiserdőben Oresztész csak egyszer fordult meg, mégpedig Agamemnon sírjától jövet. Egyetlen egyszer hajlott a forráshoz is; az eltérések csupán a felbukó emlékképekben, illetve „jövő‑hallucinációkban” mutatkoznak meg. Némi elemzői túlbuzgósággal akár azt is állíthatnánk: a regény egésze nem egyéb, mint a forrás víztükrébe néző Oresztész memória‑ és fantáziaképeinek bizonyos elv szerint elrendezett gyűjteménye. Metaforikusabban: mindaz, ami a regényben megjelenik, Oresztész víztükör‑arcmása mögül csillog elénk.

Katherine Woodward Thomas: Boldogan élni - külön-külön



„A közhiedelemmel ellentétben az idő nem gyógyít be minden sebet. Mi igen.”
Katherine Woodward Thomas Boldogan élni – külön-külön című könyvéből

Katherine Woodward Thomas házasság- és családterapeuta 2011-ben indította el Tudatos elválás című online kurzusát, mely több ezer embernek segített könnyebben feldolgozni a szakítás fájdalmát. Könyvéből megtudhatjuk, hogy a válást hogyan tehetjük kevésbé kellemetlen folyamattá, illetve olyan tapasztalattá, melyből a későbbiekben építkezhetünk.

Mi a tudatos elválás?

Egy ötlépéses folyamat, mely során megtudhatjuk, hogyan köszönhet el egymástól egy pár békében, úgy, hogy utána is egészséges, őszinte és kiegyensúlyozott emberi kapcsolatot őrizzenek meg egymással.

Egy kijelölt útvonal, melyet követve a válás során mindkét fél a lehető legkevésbé sérül;

Egy világos útmutató, mely segít továbblépni.

„Miután szakítottunk a volt barátommal, olyan viharosak voltak az érzéseim, hogy képtelen voltam megnyugodni. A tudatos elválásnak köszönhetően sikerült kimásznom a gödörből és kialakítanom magamnak egy olyan életet, amit megérdemlek.” – Emma, Ausztrália

„Katherine műve egy egészen új mintát mutat be: azt, hogyan szakítsunk vagy váljunk el úgy, hogy utána képesek legyünk gyorsan felépülni, sőt, újjászületni.” – Rochelle, Egyesült Államok

„Soha többé nem hagyom el magam, és nem engedem, hogy kihasználjanak. Az évek alatt sok pénzt költöttem kurzusokra és könyvekre, de ez a program volt a leghatásosabb, megváltoztatta az életem!” – Beth, Egyesült Királyság

„A tudatos elválás alkalmazása óta eltűnt belőlem a düh. Nincs többé fájdalom.” – Beverly, Egyesült Államok

„Ez a könyv nagyon jó! Úgy éreztem magam az elolvasása után, mintha legalább hat találkozón lettem volna egy kiváló terapeutával. Mély érzéseket hozott felszínre, biztos, hogy ezek után másképp viselkedem majd a jövőbeni kapcsolatomban.” – Red Magazine
 
A szerző önmagáról és a könyvről:
A szeretetteljes és harmonikus kapcsolatokért

„Kulturális kreatívként” mindig is érdekelt, hogy az emberek milyen sokféleképpen tudnak kötődni egymáshoz. Időnként „szeretet-forradalmárnak” hívom magam, mert rengeteg időt gondolkozom azon, milyen képességek és készségek szükségesek ahhoz, hogy boldog, egészséges és harmonikus kapcsolatokat tudjunk kialakítani egymással.

Ahogy sokan mások, én is megszenvedtem szüleim csúnya szakítását, felnőtté válásom során átéltem az összes rossz érzést, amit csak a köztük lévő elfojtott feszültségek okozhattak egy gyermeki lélekben. A mérgező kapcsolati minták kísértettek, egészen a harmincas éveimig, amikor is végre sikerült magamra találnom. Ekkor kezdődött a tanítói karrierem. Bár végzett házasság- és családterapeuta vagyok, és bestsellerszerző, legnagyobb sikeremnek mégis azt tartom, hogy számtalan órát töltöttem elmélkedéssel és beszélgetéssel, hogy az egykori sérült nőből azzá az energikus, kreatív és emberszerető valakivé válhassak, aki ma vagyok. És boldogan jelenthetem ki, hogy e fejlődési folyamat egyik legnagyobb ajándéka ez az újfajta tanítási módszer. Hiszen miután a férjem és én tíz év után úgy döntöttünk, hogy külön utakon folytatjuk tovább, képes voltam a válást másképp kezelni, mint anno a szüleim (akiket isten áldjon, mindketten nagyon jó emberek és nagyon szeretjük egymást, nincs harag a szívünkben.)

És a volt férjemmel közös utazásból született meg a tudatos elválás 5 lépése.

Azóta ezrek követték a példámat, hogy megírják a saját „boldogan élni – külön-külön” történetüket, új mintát létrehozva arra, hogyan fejezhetjük be romantikus kapcsolatainkat egymásra figyelve, gyűlölködés nélkül.

Hiszem, hogy legnagyobb kihívásunk az életben – ezért legnagyobb győzelmünk is – az, hogy felülkerekedünk azon, ami majdnem elpusztít bennünket, és egy jobb, reménytelibb életet építünk belőle.

MÁS - rendezvény:

 Molnár Sansum Judit (University of Glasgow)

Nemzetiségek, autonómia és politikai közösségek Közép- és Kelet-Európában.

 A magyarországi helyzet. c. előadás helyszíne: MTA TK Kisebbségkutató Intézet, TK Könyvtár Olvasóterem (1014 Budapest, Országház utca 30. III. emelet) Időpont: 2016. augusztus 30., kedd 10:00

 Másabb

 Jászsági Civil Vándordíj 2016


A Jászsági Civil Vándordíjat és a vele járó 200.000 forint elismerést
hetedik alkalommal ítélte oda "A Jászságért" Alapítvány Kuratóriuma.

A 2016. évi Jászsági Civil Vándordíjat a Jász Alkotók Köre (Budapest)
kapta.

A Jász Alkotók Köre (JAK) művésztársaság 1995 júliusában rendezte első
nagy sikerű kiállítását a budapesti Gellért Szállóban. Még az év
decemberében megalakították közösségüket a Jászok Egyesülete
tagszervezeteként. A csoport ma 19 tagú, tagjai grafikusok, festők,
iparművészek, tanárok. Célul tűzték ki, hogy évente több kiállítást
rendeznek, s megismerik egymás alkotó környezetét.
 A JAK alapító vezetőjétől, Budai Jánosné Szalkári Rózsa
művésztanártól 2005-ben vette át a csoport irányítását Elter Tibor
festőművész. 2015-től a Jász Alkotók Köre elnöke D. Kovács Júlia
festőművész.

A képzőművész csoport működésének fontos állomása a nyaranta
Jászapátin megrendezett művésztelep. A JAK évente további két
kiállítást szervez tagjainak Jászberényben, illetve Budapesten. A Jász
Alkotók Köre művészeti közösség az egyéni és közös kiállításokkal
hozzájárul a jászsági gyökerű képzőművészek elismertségének
gyarapításához, ezért méltó a Jászsági Civil Vándordíjra.

A díjat 2016 őszén adják át a művészcsoport budapesti kiállításán.

2016. augusztus 18., csütörtök

Az önindukciós szöveg


részlet a Szembesülés műhelyszövegeiből 

  Az önindukciós szöveg

            Jobb híján ezzel az összefoglaló kategórianévvel láttuk el azon szövegrészeket, amelyek nem vagy csak nehezen lennének besorolhatók akár a szerzői közlés, akár – néhány esetben – a belső monológok csoportjába. A gyűjtőnév ilyen megfogalmazottságát az implikálta, hogy az alá sorolt szövegfajták mintha az epikai művet alkotó szerző szándékától függetlenül sarjadnának a mű testén, s önmagukat gerjesztve növekednének szavakból mondatokká, mondatokból bekezdésekké és nem ritkán fejezetrészekké vagy teljes fejezetekké. 
            Ilyenformán önindukciós szövegnek tekintjük a lírai betétek többségét (a), azokat, amelyek az epika műnemének kereteit átlépve sokkal inkább a modern költészet nehezen megragadható szabályait követve épülnek fel, továbbá a vakszövegeket (b) és a gerjesztett beszédműveket (c).
            A lírai betétek ugyan hangulatilag és átvitt, költői értelmük alapján eléggé plasztikusan illeszkednek a mű egészébe, kicsit mégis idegen testként élősködnek rajta; félő ugyanis, hogy még az egyébként edzettebb Nyájas is, aki átrágta magát az olykor oldalakra rúgó belső monológokon és nehezen követhető elméleti fejtegetéseken – itt, a lírai intermezzóknál óhatatlanul továbblapoz, olvasatlanul hagyva, például, a denevér‑ és páfrány‑szimbolizmust, az argoszi gesztenyék ódáját, a híd tövében terjengő latrina‑bűz elégiáját, a dadaista akrosztichonokat, a regényírás panteista apoteózisát, a szerelem megannyi evokációját, a Püthia‑látomásokat, az Apolló‑szózatokat stb. Ám, ha kellő elszántsággal ezen passzusokon át is verekszi magát, vajon mit kezd a még a fentieknél is elvontabb (vagy inkább: az elvontság látszatát keltő) szövegburjánzásokkal, amelyek – alighanem a szerző szándékának megfelelően – nem ritkán teljesen értelmetleneknek tűnnek. Az ilyen vakszövegek talán a mű egyébként sűrűre szőtt matériáját lennének hivatva fellazítani, ám kérdés, hogy emészthetetlenségük révén nem ellenanyagként működnek‑e, s nem zilálják‑e szét a mű konstrukcióját.
            A lírai kitérők és a halandzsaszövegek mellett önindukciós szövegként értelmezhetjük egyes szereplők bizonyos beszédműveit, amelyek ugyan szabályos, érthető mondatokból, ezek logikus egymásra következéséből tevődnek össze, ám lényegüket – és művön belüli szerepüket – tekintve tökéletesen fölösleges üresjáratok benyomását keltik. Mintha időnként a szerző bekapcsolna valamely beszéd‑oszcillátort amely önműködően előállítja és kiköpi a semmitmondó szövegeket, s ezekből azután tetszés szerinti hosszúságúra vágott darabokat adhat Zióta vagy Kéthia szájába, jobbára tekintet nélkül arra, személyiségüknek megfelelnek‑e, s az adott helyen és időben, a fennálló szituációban egyáltalán lehetségesek‑e ezek a terjengő mondatok.
            Az önindukciós szövegek némelyikének olvasásakor olykor az a benyomásunk, csak azért kerültek a regénybe, hogy majdani kritikusok számára kifogásolható részletekként legyenek idézhetők. Ha e feltételezést elfogadjuk, az esetben máris................................................................ a szerző szándékának eleget téve.
            A Szembesülés szövegtípusainak elemzését zárjuk annak a vizsgálatnak az ismertetésével, amelynek során az egyes....................................................................................................................... ..........................................további.............................................................................................................szerkezeti egységekre vonatkozó és megfelelően modellezhető (az alkalmazott matematikai apparátus ismertetésétől megkíméljük a Nyá........................................................................................................) .................................................................................................megalapozottsága és egyértelműsítése statiszti..................................................................................................................................................

Szöveg üzenet küldés


                [1] Kolozsvári Grandpierre Emil állapította meg Márairól, hogy a következő munkamódszerrel dolgozik: reggel felkel, megmosakszik, reggelizik, felöltözik, aztán leül pedáns rendben tartott íróasztalához, maga elé vesz egy köteg hófehér papírlapot és a legfelsőre ráír egy szót, mondjuk azt, hogy polgár. Aztán feláll, átöltözik, elmegy otthonról, benéz néhány kávéházba, újságot olvas, bankba megy, postára ad néhány levelet, megebédel, sétál, emberekkel találkozik és beszélget, meglátogat valakit, ül egy kicsit egy parkban, és amikor estefelé hazamegy, az asztalán ott várja egy kész szöveg, amelynek első és egyetlen szava azóta önmagától teljes regénnyé szaporodott. Azaz: Márai regényei szószaporodás útján keletkeznek.
                [2] Szentkuthy Miklós műszava a Prae-ből.

2016. augusztus 17., szerda

A Corvina Kiadó augusztusi újdonságai

Ebben a blogban a címemre érkező könyves hírlevelek, értesítések, meghívók szövegéből válogatok. - ajánló, könyvújdonság, könyv, új könyvek, a Corvina Kiadó augusztusi újdonságai 

Georg Klein: Haza helyett

Memoár

Georg Klein (1925), magyar származású sejtbiológus, immunológus, onkológus, esszéíró, feleségével Eva Klein rákkutató biológussal 1947 óta Svédországban él. A daganatképződés sejtszintű folyamatainak, a rákos megbetegedések virológiai és immunológiai szempontú vizsgálatának nemzetközileg elismert tudósa. Az 1980-as évek óta megjelenő önéletrajzi munkáit, esszéköteteit, tudományfilozófiai írásait sok nyelven kiadták.

Haza helyett című memoárjában a gyerekkor, a háborús évek, a menekülés és megmenekülés, az emigráció és a tudományos életpálya történetét mondja el a tőle megszokott bölcsességgel, éleslátással, szellemességgel és tömörséggel. Könyvét svédül írta, és először Svédországban jelent meg 1984-ben. Ez az első magyar kiadása.


Fordította: Kúnos László
Terjedelem: 248 oldal
Méret: 130 x 197 mm
Kötés: Kartonált
Ár: 2990 Ft
ISBN: 978 963 13 6389 0

Ez a könyv, az önéletrajzom, 1984-ben jelent meg Svédországban. A tudomány világában sok minden megváltozott azóta, de nem akarom korszerűsíteni, amit akkor leírtam. Csak annyit fűznék most hozzá, hogy Nelly Sachs, aki az irodalmi Nobel-díj átvételekor mondta el azt a csodálatos rövid versét, amelyből könyvem címét kölcsönöztem, és aki maga nem élte át az üldöztetést, mert Selma Lagerlöf segítségével Németországból az utolsó pillanatban Svédországba menekülhetett, idős korában beleőrült a náci népirtás gondolatába.
Az egyik hazám továbbra is a tudomány. A másik az írás, a nem tudományos tárgyú esszék írása. Nagyon különböznek egymástól, de jól kiegészítik egymást, és így megóvnak attól, hogy utolérjen az antik görög gondolkodókra jellemző foglakozási ártalom, az acedia.*

Georg Klein
Stockholm, 2016
*Közöny, fásultság, a jóra való restség ( ford.)
- Ön “Haza helyett" írta meg első esszékötetét, ezt szánta jelmondatának. Nem volt hazája, innen menekülnie kellett. Most mégis rendszeresen "haza" jár, a budapesti tudóstalálkozón beszélgetünk.
- Nem, ez pontatlan és helytelen következtetés. Nem fogalmaznék úgy, hogy ide, ahol születtem, “haza" járok. Akkor se mondanám, hogy haza, ha bármely más országba érkezem.
- Miből adódott a “Haza helyett" könyvcím?
- Nelly Sachstól vettem a mondatot. Ő egy nagyszerű verset olvasott fel székfoglaló helyett, hasonló címen, amikor a Nobel-díjat átvette 1966-ban. A világ sokszínűségét választotta haza helyett, erről szólt a vers, nyomában én a tudományt választottam.
- A tudomány pedig nemzetközi.
- Hát... Rendkívül vonzódom viszont a magyar nyelvhez, a magyar irodalomhoz. Írtam egy hosszú esszét József Attiláról, amelyet elég sokan elolvastak Svédországban, megvan angolul is. Nemrég írtam egy másik tanulmányt Madáchról.

Huszár Tibor: Tiszakécskétől a Bródy Sándor utcáig

H. Soós Mária élete fényképek, emlékező sorok, iratok nyomán, 1929–2011

A hosszú – történelmi fordulatokban gazdag – életpálya, alkalmas monografikus feldolgozásra. E képes könyv nem kívánja e fordulatokat: gazdasági, politikai eseményeket érdemben elemezni. De a fordulatok, az azokat keretbe foglaló szociográfiailag jelezhető történeti feltételek annyiban jelen vannak e (képes) könyvben, amennyiben keretéül szolgálnak H. Soós Mária – Marika – életútjának, pontosabban az életút első, az unokák születéséig tartó szakaszának. Ami a műfajt illeti: az a szándékunk, hogy a megőrződött naplók, levelek, feljegyzések, előadások, rádióadások segítségével, élete fontosabb történéseit az Ő látószögébõl idézzük fel. Huszár Tibor

„Nincs izgalmasabb, mint az olyan ember, aki sokszínű és látszólag ellentmondásos egyéniség. Ilyen volt Mari! ÉRTELMISÉGI SZABAD NŐ, aki műsorokat talál ki és megújítja a rádiózást, aki csapatot tud vezetni és mindig kitalál valami revelálót, és ezzel egy időben: példás családanya és remek háziasszony.” Szinetár Miklós

Terjedelem: 168 oldal
Méret: 165 x 238 mm
Kötés: Kartonált
Ár: 2990 Ft
ISBN: 978 963 13 6374 6



Bede Béla: Magyar népi építészet – orosz


A Corvina tematikus útikönyvsorozatának oroszul is megjelenő ötödik kötete Magyarország népi építészetét mutatja be részletesen: Hollókő-Ófalu és az országos Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, valamint a regionális skanzenek – a Göcseji Falumúzeum, a Vasi Múzeumfalu, a Sóstói Múzeumfalu, a Szennai skanzen, illetve az Ópusztaszeri skanzen – leírása után megyénként, ábécérendben ismerteti a magyar népi építészet emlékeit, leírva azok megközelítését, elérhetőségét és nyitva tartását is. Nemcsak parasztházak kaptak helyet a kötetben, hanem gazdasági épületek (csűrök, pajták, istállók stb.), ipari épületek (száraz-, szél- és vízimalmok stb.) és szakrális épületek (templomok, haranglábak, temetők, kálváriák stb.), valamint a különféle mesterségek jellegzetes házai is, továbbá a módos gazdák portáitól a zsellérség házain át a barlanglakásokig szintén sok minden.

2016. május 10., kedd

Politika, iszlám | Esterházy kultkönyvei | Orbán Ottó

A Corvina és a Magvető könyvújdonságai. Könyvbemutató: Politika az iszlámban. Esterházy Péter kultikus regényei új kiadásban. Orbán Ottó 80 éves lenne.

Simon Róbert: Politika az iszlámban


A Corvina Kiadó tisztelettel meghívja Önt
Simon Róbert
Politika az iszlámban
A muszlim társadalom anatómiája
című könyvének bemutatójára.

Időpont: 2016. június 2. csütörtök, 17:00

Helyszín: Írók boltja
Cím: 1061 Budapest, Andrássy út 45.

A szerzővel Kőszeghy Miklós történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Ókortörténeti és Orientalisztikai Intézetének docense és
Jany János jogtörténész, iranista, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Nemzetközi és Politikatudományi Intézetének vezetője beszélget.


line

Simon Róbert: Politika az iszlámban

A muszlim társadalom anatómiája

Az ókori keleti birodalmaktól kezdve a poliszon át a nemzetállamokig az uralom formája, legyen az tradicionális, karizmatikus vagy racionális jellegű, döntően rányomta bélyegét az adott társadalom működésére. Mindhárom esetben alapvető az uralom legitimitása. E munka azt mutatja be, hogy az iszlám által létrehozott társadalom esetében egyik weberi kategória sem használható kielégítően. Az iszlám meghatározó szerepéből következően, a Korán és a prófétai hagyomány meg nem változtatható módon szabályozza a társadalom minden lényeges mozzanatát. Emiatt maradt fönt az iszlám társadalom az utóbbi ezernégyszáz évben, akkor is, amikor egységes politikai szervezetről az első ezredforduló után már nem beszélhetünk. Az iszlám és a társadalom szoros összefonódottsága ugyanakkor az utóbbi két évszázadban lehetetlenné tette a modernizációt szolgáló reformkísérleteket. A társadalom „anyagcseréjét” szabályozó iszlám alapjai, a Korán és a Szunna ugyanis nem reformálható. A munka első része szemügyre veszi a társadalom genezisét, vizsgálja a társadalom valóságos vagy lehetséges megszervezését elemző forrásokat, kísérletet tesz a politikai iszlám kulcsfogalmainak hermeneutikájára, a társadalom szervesülésének és tagozódásának vizsgálatára, s arra az alapvető kérdésre próbál válaszolni, hogy van-e, lehetséges-e az iszlámban fejlődés, s az eddigi kísérletek hogyan értelmezhetők? A munka második része ezúttal is alapvető forrásokat ad bőséges kommentárokkal. Az első forrás a 8. századból származik, Ibn al-Muqaffa egyedülálló politikai memoranduma a kalifához, amelyben egyfajta (ókori keleti modellt idéző), felülről felépített és irányított power-state államvezetést vázol föl. A másik alapvető forrás a 11. századi szaldzsúq wazír műve, „A kormányzás könyve”, amely a szilárdan kézben tartott patrimoniális birodalom államvezetési kézikönyve. A harmadik forrás, Alí Abd ar-Ráziq 1925-ben keletkezett tudós pamfletje, „Az iszlám és a hatalom forrásai”, amely a vallás és a kormányzás szigorú szétválasztása mellett érvel.

Terjedelem: 584 oldal
Méret: 125 x 215 mm
Kötés: Keménytáblás
Ár: 4600 Ft
ISBN: 978 963 13 6336 4




A Magvető májusi újdonságai

Kultkönyvek, harminc év után. Esterházy Péter Bevezetés a szépirodalomba alcímű sorozatának kötetei most új külsővel, külön-külön újra megjelennek.

Esterházy Péter: Daisy

„Pubi, te, hát te ilyen rafinált vagy,
Hogy így dobog a te kicsinke szíved?”

Esterházy Péter: Daisy „A librettó iker-szerencsecsillag alatt született”, így kezdődik Esterházy Péter Daisy című „operalibrettója”, mely minden olvasói igényt kielégít: van benne egy főhősnő, aki „valójában” férfi, egy „igazi” főhős, akiből pedig rögtön kettő van, és van benne ármány, szerelem, barokk nagyúr és egy Esz-dúr akkord. A Daisy tartalma (szerelem, halál) ma sem vesztett aktualitásából, stílusa (nem találunk szavakat) frissességéből: ez a kis remekmű több mint harminc év után most olvasható először újra önálló könyv formájában.


Megjelenés: 2016. május 20.
Oldalszám: 44 oldal
Méret: 124 x 183 mm
Kötés: Keménytábla védőborítóval
Ár: 1690 Ft
ISBN: 978 963 14 3035 6




line

Esterházy Péter: Fuharosok

„Mivel nem tudták elérni, hogy ami igazságos, egyúttal erős is legyen, úgy intézték az emberek, hogy az legyen igazságos, ami erős.”
Esterházy Péter: Fuharosok A Fuharosok Esterházy Péter egyik legsejtelmesebb regénye. Első megjelenése óta rengetegen próbálták megfejteni a fuharosok, a Lovag és az elbeszélő, Zsófika történetét. Egy beavatás vagy egy erőszak története, az igazság és az erő, a szellem és a hatalom, a szó és a tett összecsapása?

„Drágáim, az istenért, de hát mi történt?” – kérdi Zsófika, az olvasó pedig keresse meg a választ.

Megjelenés: 2016. május 20.
Oldalszám: 44 oldal
Méret: 124 x 183 mm
Kötés: Keménytábla védőborítóval
Ár: 1690 Ft
ISBN: 978 963 14 3011 0




line

Esterházy Péter: Függő

„…fogjuk meg egymás kezét, és mondjuk kórusban egymásnak, hogy nincs semmi baj, nincs semmi baj, nincs semmi baj…”
Esterházy Péter: Függő A Függő három fiú és egy lány szerelmi története – kamaszkoruk legszebb nyara –, és egy házasságé. Valamint egy kordnadrágé, egy úgynevezett nyaralónadrágé, míg beköszönt az ősz. Regény, és a Bevezetés a szépirodalomba első darabja.

1981-ben jelent meg először, és most újra önálló életre kel.

Megjelenés: 2016. május 20.
Oldalszám: 164 oldal
Méret: 124 x 183 mm
Kötés: Keménytábla védőborítóval
Ár: 2490 Ft
ISBN: 978 963 14 2984 8




line

Esterházy Péter: Ki szavatol a lady biztonságáért?

„szíve nehéz volt, mint a Gaffiot-lexikon”
Esterházy Péter: Ki szavatol a lady biztonságáért? Két történetet tart kezében az olvasó.
A Daisy frenetikus és megállíthatatlan kavalkádja az indulatoknak, a nemeknek, a riposztoknak és a mondatoknak. Mintha egy operalibrettó rendezői változatát, vagy inkább műhelynaplóját forgatnánk.
Az Ágnes pedig egy lektorijelentésíró szerelmi (?) drámája (?), melyet csak még bonyolultabbá tesz egy lektorálandó kelet francia könyv, egy igazi anya igazi anya-mondatokkal valamint egy mindent választékosan kommentáló koravén kislány.
A Ki szavatol a lady biztonságáért? is jól mutatja, miért tekintünk Esterházy Péterre mint a magyar prózairodalom egyik megújítójára. Az ikerregény több mint harminc év után most olvasható először újra önálló könyv formájában.

Megjelenés: 2016. május 20.
Oldalszám: 156 oldal
Méret: 124 x 183 mm
Kötés: Keménytábla védőborítóval
Ár: 2490 Ft
ISBN: 978 963 14 3014 1




line

Esterházy Péter: Kis Magyar Pornográfia

„A Trabant útfekvése kitűnő és gyorsulása kifogástalan. Ez azonban nem szabad, hogy könnyelműségre csábítson.”
Esterházy Péter: Kis magyar pornográfia A cím nem az olvasók megtévesztésére szolgál. A könyv valóban kicsi, pornográf és mindenekelőtt magyar: kicsinységében és pornográfiájában is; minden sorát a magyar közel- és távolabbi múlt hatja át, az anekdotákat ugyanúgy ez a valóság teremtette, ahogy a nekünk szegeződő, véget érni nem akaró kérdéseket, az első fejezet „hibás magyarsággal, remegve írt” jelen-történetkéit éppúgy, mint a tükörfejezetben „a lélek mérnökének” kalandjait.
A Kis Magyar Pornográfia első megjelenése óta kultuszkönyv. Szófordulatai, poénjai beépültek a nyelvbe. Ha ma elolvassuk, rácsodálkozhatunk, mennyi mindent „loptunk” Esterházytól.

Megjelenés: 2016. május 20.
Oldalszám: 224 oldal
Méret: 124 x 183 mm
Kötés: Keménytábla védőborítóval
Ár: 2990 Ft
ISBN: 978 963 14 33411 8




line

Esterházy Péter: A szív segédigéi

„Nem beszélek; de nem is hallgatok: s ez megint más dolog. Óvatos vagyok, anyámról van szó.”
Esterházy Péter talán legszemélyesebb és legegyetemesebb könyve A szív segédigéi. A gyász könyve, ekképpen a halálé, ekképpen pedig az életé. Hogy a múló időben mi marad. Mi marad meg, mi marad ránk? A fekete kereteken belüli lapokon előbb egy anya elvesztésének történetét olvashatjuk a fiú szemszögéből: az utolsó napoktól a temetésig; majd jön a visszája: az édesanya siratja meghalt gyermekét. Így lesz ez a zárt szerkezet, a fekete keretek és a fehér lapok kontrasztja, létezésünk legnyitottabb kérdésének nyelvi emlékműve.

Megjelenés: 2016. május 20.
Oldalszám: 72 oldal
Méret: 124 x 183 mm
Kötés: Keménytábla védőborítóval
Ár: 2490 Ft
ISBN: 978 963 14 3412 5




line

Orbán Ottó születésének 80. évfordulója alkalmából


Orbán Ottó: Színpompás ostrom lángoló házakkal

(életműinterjú)
Szerkesztette és a jegyzeteket írta: Nyerges Gábor Ádám
Orbán Ottó: Színpompás ostrom lángoló házakkal „Múltidézés? Kulcs a jelenhez is! Költészet, amely elvezet a valósághoz, és valóság, amely költészetet szült. Aki Magyarországot meg akarja ismerni, vegye kezébe Orbán Ottó összegyűjtött költeményeit” – írja bevezetőjében Kabdebó Lóránt, aki 1987–1988-ban készített tízrészes életműinterjút kortársával, Orbán Ottóval. Az „Egy szegény fiú” eszmélete lapjain egy sajátos 20. századi magyar élettörténetet ismerhetünk meg a negyvenes és ötvenes évek traumáitól kezdve a pályakezdés korszakán át a nyolcvanas évek alkotói jelenéig. Emlékképek, anekdoták, önelemzések – Orbán Ottó fekete humorával, vérbő, mégis empatikus iróniájával. Az életműinterjú, miközben a költő életének és pályájának meghatározó pillanataira és történéseire fókuszál, legkivált arra, miképpen lesznek-lehetnek az életrajzi mozzanatok Orbán Ottó költészetében poétikai motívumokká, egy nemzedék eszmélésének a krónikája is.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban rögzített anyag most olvasható először, Orbán Ottó nyolcvanadik születésnapján.

Megjelenés: 2016. május 20.
Oldalszám: 340 oldal
Méret: 124 x 197 mm
Kötés: Keménytábla védőborítóval
Ár: 3990 Ft
ISBN: 978 963 14 3385 2




line

Dérczy Péter: Között

Esszé Orbán Ottó költészetéről
Dérczy Péter: Között „A távlat kétségkívül izgalmas: az látható belőle, hogy az Orbán Ottó-i költészet rendkívül sokféle lírai forrásból táplálkozott, noha személyes élettényeiben ezt az életet alig néhány meghatározó élmény alakította, »faragta ki«: mindenekelőtt a háború és az apa elvesztése, a félárvaság és az intézeti lét, s ha durván akarok fogalmazni, már csak olyan mellékes dolgok, mint szerelmek, házasság, néhány lelkileg is felszabadító utazási élmény, s persze a háború utáni Magyarországgal kapcsolatos, történelmi léptékű csalódás (ebbe beleértem az 1989 utáni időszakot is). Úgy látszik azonban, hogy mindez egy terjedelmes életmű létrehozására is elegendő volt.”

Dérczy Péter esszéjében egyszerre vizsgálja Orbán Ottó költészetének belső fejlődéseit, poétikai alakulásait és a költő viszonyát a tradícióhoz, a kortárs lírához, valamint az utókor Orbán-olvasatait. Érzékeny elemzése feltárja a legfontosabb, legemblematikusabb Orbán Ottó-motívumokat és metaforákat, körüljárja a közöttiség kontextusait. Egy nagy költészet távlataira közelít.

Megjelenés: 2016. május 20.
Oldalszám: 248 oldal
Méret: 115 x 189 mm
Kötés: Keménytábla védőborítóval
Ár: 2990 Ft
ISBN: 978 963 14 3367 8


2016. április 23., szombat

Dante, Nádasdy, Magvető - Könyvfesztivál

új könyvek -  könyvbemutató - könyvfesztivál - kiadói újdonságok: magvető, dante, nádasdy

Megnyílt a Budapesti Könyvfesztivál

Április 21-én megnyílt a 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. Az esemény díszvendége, Jonathan Franzen, amellett, hogy megkapta a Budapest Nagydíjat, pódiumbeszélgetést is tartott. Az amerikai író vehette át a Budapest Nagydíjat is. Dragomán György szerint az alkotó sokat tett irodalmi műveivel azért, hogy megtanuljuk becsülni a szabadságot. Ha elakad egy regény írása közben, gyakran indul nagy sétákat tenni az erdőbe, ahol maga lehet gondolataival, mert útközben legfeljebb szarvasokkal találkozhat, mondta Szabó T. Anna kérdésére válaszolva Jostein Gaarder norvég író, a Sofie világa és A narancsos lány szerzője.
 

Megjelent Dante Isteni Színjátéka Nádasdy Ádám fordításában

Dante: Isteni Színjáték

Nádasdy Ádám fordítása


Dante sovány, nagy orrú, keserű ember volt. 1300 körül elhatározta, hogy világraszóló művet fog írni, olyat, amit akkor már ezer éve nem írtak. És sikerült neki, mert nem tragédiát írt, hanem – ahogy ő nevezte – komédiát. Az Isteni Színjáték azért tud sokszor vicces lenni, mert keserű ember írta. Sziklaszilárdan hitt Istenben, de kénytelen bevallani: Istent úgyse lehet érteni. És – a mi szerencsénkre – tett egy nagy felfedezést: nem Istent kell megérteni, hanem az embereket, Isten teremtményeit. Talán őket figyelve megtudjuk: milyen Ő.
Ezt a könyvet akár „Emberi Színjátéknak” is nevezhetnénk, pedig kizárólag halottak szerepelnek benne – no de van ennél élettelibb, színesebb, kalandosabb történet?
Kedves Olvasó! Jöjjön velünk a Túlvilágra, és nézze meg, mi vár önre. Nem lesz fenékig tejfel!

„Jelen munkámmal az volt a célom, hogy hűen tolmácsoljam a Színjáték mondanivalóját, gazdagságát és sokféleségét, a fantasztikumtól a száraz tudományos vitákig. Érzékeltetni akartam azt a mérnöki pontosságot, mellyel Dante megszerkeszti és bemutatja a túlvilág földrajzi és erkölcsi beosztását. Elsősorban az érthetőségre törekedtem, mert az Isteni Színjáték csak félkarú óriás, ha tartalma nem eléggé világos. Dante művének lényege nem a gyönyörködtetés; sokkal inkább a mesélés, a tanítás, az értékőrzés, a példákkal való figyelmeztetés. Igyekeztem a nyelv és a stílus sokszínűségét visszaadni, hiszen Dante gyakran keveri a stílusárnyalatokat, az emelkedettől az alpáriig, a megrendítőtől a komikusig. S bár régi szerzőről van szó (a mű 1321-ben lett kész), alapvetően mai magyar nyelvet használtam, hiszen a szerző is korának olasz nyelvén írt: modern szerző volt a maga idejében.”

Nádasdy Ádám

2016. április 2., szombat

Spinoza: 2016 április + Mit tud a kert

program ajánló: spinoza színház - költészet napja -  a spinoza körlevele - kulturális programok budapesten - zene, irodalom, film, előadás a télikertben, gasztronómia,

Spinoza Színház: 2016. áprilisi program

A tájékoztató körlevél tartalma:

Elérkezett színházi évadunk utolsó hónapja: április.
Áprilisban van a költészet napja is! Ezért áprilisban, a kötészet napja előestéjén
dupla ajándékot sorsolunk ki.
Április 10-én, a költészet előnapján, délután
’Én nem vagyok magyar?!’ címmel Zsolnai Júlia verses –irodalmi előadása megy,
este pedig az Esterházy darab Hirtling István előadásában.
Mindkét előadásra az első 30 jelentkezőnek
50%-os kedvezményt biztosítunk. 
Ugye ismertek a játékszabályok?
Az első 20 jelentkező 50 %-os kedvezményt kaphat.
És aki már korábban váltott erre jegyet, ’kárpótlásul’ egy másik,
szabadon választott előadásra kérhet 50%-os kedvezményt.
Április 10. vasárnap 15 óra
’Én nem vagyok magyar?!’
Zsolnai Júlia estje

Zsolnai Júlia személyes vallomása létezésről, művészetről,
kettős identitásról, közéleti szerepvállalásról kételyekkel,
fájdalommal, lírával és humorral a magyar irodalom
legjelesebb íróinak segítségével Adytól Karinthy Frigyesig,
Örkénytől Esterházyig.

Közreműködik: Győrffy Gergely, hegedűművész
Szerkesztette és rendezte: Zsolnai Gábor

Jegyár: 2000,- helyett 1000,-
Április 6. szerda 19 óra
Esterházy
Tapasztalat és fantázia 1!

Esterházy Péter írásaiból mesél nekünk
Hirtling István – az íróról, a magyarokról,
szavakról és mondatokról, apákról és anyákról,
a Trabantról és az angyalokról, az Úrról,
a világmindenségről és persze a nőkről!

Színpadra rendezte: Szöllősy Judy

Jegyár: 2500,- helyett 1250,-

Emlékeztetőül ismételten kiküldjük az árpilisi programunkat.

Spinoza Színház Április 2016 


Április 2. szombat 19 óra
Del Duma - roma doku-dráma
Április 4. hétfő 19 óra
Moving Experiences - mime and storytelling
Április 6. szerda 19 óra
Esterházy:Tapasztalat és fantázia 1! - irodalom a színpadon
Április 7. csütörtök 19 óra
Fellegi Balázs: Leonard Cohen - koncert
Április 10. vasárnap 15 óra
Zsolnai Júlia ’Én nem vagyok magyar?!’ - irodalmi est
Április 10. vasárnap 19 óra
Esterházy:Tapasztalat és fantázia 1! - irodalom a színpadon
Április 11. hétfő 19 óra
GlobART társulat: A költészet napja - irodalmi est
Április 12. kedd 19 óra
Mesterek filmsorozat: Szenes Hanna - film
Április 13. szerda 19 óra
Gábor György: Talmud-tóra és a többiek 
Április 14. csütörtök 19 óra
Balázs Gábor estje: Erőszak és erotika kapcsolata a Bibliában
Április 16. szombat 19 óra
Miért nem marad reggelire? - vígjáték
Április 18. hétfő 19 óra
A Pulitzer-ügy - doku-dráma
Április 19. kedd 19 óra
Miért nem marad reggelire? - vígjáték
Április 20. szerda 19 óra
Címzett ismeretlen  - levéldráma
Április 21. csütörtök 19 óra
Breuer Abraham:Széder-est - zenés est
Április 23. szombat 19 óra
Herzl - kávéházi dráma
Április 25. hétfő 19 óra
Heller Ágnes est
Április 26. kedd 19 óra
Liberálisok klubja: Surányi György, Göncz Kinga
Április 27. szerda 19 óra
A Pulitzer-ügy - doku-dráma
Április 28. csütörtök 19 óra
Rongyos életek - zenés játék
Április 30. szombat 19 óra
Ungvári Tamás estje: Új kopernikuszi fordulat?

Spinoza Színház
1074 Budapest, Dob u. 15.
www.spinoza.hu
T: +36 1 413 7488

Pénztár:
Hétköznaponként: 14-18 óráig, előadások napján az előadás végéig
Hétvégén: az előadások előtt egy órával


________________________________________

A Magvető Kiadó
szeretettel meghívja
Tamás Zsuzsa
Mit tud a kert
című új verseskötetének bemutatójára
a magyar költészet napja alkalmából
2016. április 11-én 18 órára
a Nyitott Műhelybe
(1123 Budapest, Ráth György utca 4.)
A szerzővel Turi Tímea beszélget

line

Tamás Zsuzsa: Mit tud a kert

„Mit tud a kert a reményről?
Mondd, vajon emlékszik-e ránk?
Vagy úgy növeszti fája gyűrűjét,
hogy nem tudja azt a délutánt?”



Tamás Zsuzsa: Mit tud a kert Árvaság és védettség-tudat. Idegenség és mindenhez tartozás, minden esendőhöz lehajolás. Első pillanatra azt hisszük, hogy egymás ellentétei, de az olvasás során kiderül, hogy egymást értelmező ikerfogalmakról van szó. Mit tud a kert? Többet, mint mi önmagunkról tudunk. A gyerekkori Éden képeit és folyamatos őszi Halottak napját. Bátor, női hangon szólnak Tamás Zsuzsa versei. Az idegenség modern és későmodern emberének tapasztalatát közvetítik, a sorokban, képekben, névvel vagy név nélkül megidézett József Attila, Kafka vagy Pilinszky írásai szóltak annak idején. Látványos gesztusok nélkül emelik vissza a száműzött rímet, formát trónusára (ahonnan az én generációm letaszította). Kitárják előttünk a kert, első és végső otthonunk kapuját. (Takács Zsuzsa)


Megjelenés: 2016. április
Oldalszám: 64 oldal
Méret: 120 x 184 mm
Kötés: Keménytábla
Ár: 1990 Ft
ISBN: 978 963 14 3377 7



Tamás Zsuzsa


1978-ban született Budapesten. Költő, meseíró. Budapesten él.

Dolgozott magyartanárként és szerkesztőként (Csillagszálló, Prae.hu), majd mesekönyvek szerzőjeként lett ismert. A Macskakirálylány (Naphegy, 2013) az Év Gyermekkkönyve lett 2013-ban, a Mesék a Teljességhez (Naphegy, 2014) az Aranyvackor pályázaton lett díjazott. A Kicsi Mimi-sorozata (Naphegy, 2015, 2016) a kisgyerekek számára nyújt segítséget a változások (költözés, óvodakezdés, testvér érkezése) feldolgozásához. A Magvető Kiadónál most megjelenő Mit tud a kert című könyve több évnyi munka kiérlelt eredménye.


A Magvető Kiadónál megjelent műve
Mit tud a kert (2016)

2016. március 4., péntek

Tavaszi könyv- és programkínálat

mobil marketing értesítő - csoportos szövegüzenet . körlevél - irodalmi sms kampány

A Magvető Kiadó márciusi újdonságai


Kertész Imre: A néző
Feljegyzések 1991–2001

„…mindig vannak emberek, akik fél vállukat odatartják az összeomló világ alá”


  1991 régen volt, huszonöt évvel ezelőtt. Magyarország éppen túl volt a rendszerváltáson, kezdetét vette a többpárti parlamentáris demokrácia, elérhető közelségbe került a Nyugat. A korábban belső emigrációba vonult író immár szabadon utazhatott, szabadon tarthatott előadásokat és dolgozhatott külföldön is. A konok ön- és létértelmező Kertész számára a napló állandó útitárs, amelyben nemcsak az átmenetet dokumentálja és kommentálja, hanem művészetével és magánéletével kapcsolatos belső vívódásait is rögzíti. Ebben az időben veszítette el első feleségét, és találta meg új társát. Utazásai révén új szellemi horizontokra pillanthatott rá, és szembesülhetett megint hazája és szűkebb régiója sajátosságaival és lehetetlen lehetőségeivel. Tíz év feljegyzéseinek válogatását adja most közre az író. Megrendítő és zavarba ejtő az a világérzékelés, amellyel A néző lapjain szembesülhetünk.


Megjelenés: 2016. március 10.
Oldalszám: 320 oldal
Méret: 123 x 174 mm
Kötés: Keménytábla védőborítóval
Ár: 3990 Ft
ISBN: 9789631433760
line

Szaniszló Judit: Beenged