2016. október 14., péntek

Zenei magazin. Új könyvek. Könyvbemutató

A magazin szójátékosan többértelmű címének most különleges aktualitást ad Bob Dylan Nobel-díja.

Dal+Szerző magazin

Megjelent az Artisjus negyedéves, zenei magazinjának legújabb száma. Online is lapozható, olvasható teljes terjedelmében:

Úgy gondolja, ha megírja, milyen az ő cipőjében lenni, másoknak is segítséget nyújthat. Az őszi Dal+Szerző magazin címlapján Szeder-Szabó Krisztina, dalszerző-énekes. Idén új lemezt jelentetett meg – a korábbiaknál szövegileg érzelmesebb, bátrabb anyag született, melyek mindegyikét Szeder jegyzi.

Palya Bea ugyanolyan szenvedéllyel ír, ahogyan zenél: egy fura este kapcsán vizsgálja a női dalszerzők helyzetét Hova tűntek a nők? címmel.

A háttérben dolgozókról sem feledkeztünk meg: Lotfi Begi producerként számos előadót és dalt vitt sikerre az elmúlt években. Kísérletezésről, trendkövetésről, a magyar popzene divathullámáról beszélgettünk.

Közben izgalmas háttérmunka folyik egy patinás intézményben is: a Zeneakadémia kulisszái mögé Fekete Gyula, a zeneszerzés tanszékének vezetője kalauzol. Kurtág, Ligeti óta a mai napig is csak arra bíztat az intézmény: „beszéld a saját nyelvedet!”.

Rengeteg régi magyar popfotót köszönhetünk neki, legalább ezer fotója szerepel a Fortepan oldalán. Urbán Tamást kérdeztük, aki a magyar popkultúra történetének egyik legfontosabb fotóriportere.
Kik írják, mennyi pénzt termel, és egyáltalán mi az a konzervzene? Ugyanaz, mint a stockzene, produkciós zene vagy könyvtárzene. Alkalmazott zene, ahol minden mű kontextus nélkül születik.
_____________________

Magvető: megjelent Erdős Virág, Esterházy Péter, Szabó T. Anna új kötete és két új könyv a Tények és Tanúk sorozatában



Erdős Virág: Világító testek

100 kis Budapest
Erdős Virág kétszer száz budapesti képe – száz vers és száz fotó – nem bagatell darabok. Megrendítenek és megnevettetnek. Meglepő, hogy milyen ismerősek. Ennek a Budapestnek a lakói észrevenni nem akart emberek, akik pedig a honfitársaink, és észrevenni nem akart mondatok, amiket pedig mi mondunk ki és nekünk mondanak. Ezek a budapesti képek rólunk szólnak. Budapest határai nem a város határai: Erdős Virág könyve az országról szól, amelyben élünk.

Megjelenés: 2016. október 12.
Oldalszám: 224 oldal
Méret: 135 x 135 mm
Kötés: keménytábla védőborítóval
Ár: 2990 Ft
ISBN: 978 963 14 3393 7



Esterházy Péter: Drámák


Esterházy Péter 2009 és 2015 között írt drámái először kerülnek kötetbe. Műfaji, szerkezeti, nyelvi szabadságuk és jellegzetességeik, sajátos szerzői utasításaik nem ismeretlenek a Daisy, a Búcsúszimfónia és a Rubens olvasói előtt, ahogyan a zenei kompozíciókkal való kísérletezés sem. Talán csak több lett a csönd. Az öt felkérésre írt öt különböző, saját törvényekkel bíró szöveg a korábbi művekkel, az európai drámairodalommal és egymással is szüntelenül kapcsolatba lép. Angyalok és kihallgatótisztek, Haydn és Joplin, apák és fiúk, egy dadogó próféta és az öregedő Úr, család, hagyomány, válság és felelősség, hit, szabad akarat, alkotás és pusztulás – a szín változik, a drámák közösek. Rémület, vidámság, bizakodás és kilátástalanság.
(csönd vagy zene, vagy csönd, mely zene)
Esterházy Péter egyik nagy drámaírói teljesítménye ez.


Megjelenés: 2016. október 12.
Oldalszám: 456 oldal
Méret: 140 x 215 mm
Kötés: Keménytábla védőborítóval
Ár: 3990 Ft
ISBN: 978 963 14 3470 5


 

Szabó T. Anna: Törésteszt

Fejben dől el, de kinek a fejében? Meghaladni önmagunkat, kilépni, kinyúlni, elérni, húzz bele, a mi lányunk az ott az elején, igen, szinte ott van már, miénk a győzelem, de kié?

Mi minden fér egy kapcsolatba? Mit lehet kibírni, hogy lehet kibírni, ki győz le kit? Lehet-e birtokolni valakit anélkül, hogy megtörjön, vagy beletörődjön abba, amin nem mer változtatni? A test törékeny, a test erős.
Vágy és harag, nő és férfi. Itt és most. A szereplők ismerősek, mégis különös fénytörésben látunk rájuk, ahogy a szerelem és a lemondás határán kibeszélik a titkaikat, végre kimondják a vágyaikat, vagy lelepleződnek a hazugságaik.
Szabó T. Anna első felnőtteknek szóló prózakötete a Törésteszt. Novellái kíméletlenül és együttérzően szólnak a magányról, a párkapcsolatok szívszorító hidegháborújáról, a szenvedélyről és a szeretetről.

Megjelenés: 2016. október 12.
Oldalszám: 248 oldal
Méret: 123 x 184 mm
Kötés: Keménytábla védőborítóval
Ár: 2990 Ft
ISBN: 978 963 14 3436 1


_____________

TÉNYEK ÉS TANÚK

Kis Pál: Csillaggal nem jó járni most

Kis Pál budapesti fényképész naplója (1944. október–december)
Kis Pál Király utcai napfényműterme a két világháború közötti portréfotózás kiemelkedő műhelye volt, ahol híres színészek, írók, operaénekesek is megfordultak. A fényképészt 1944 októberében a nyilasok elhurcolták, majd néhány hét múlva megszökött, visszatért a fővárosba, és egy körúti üzlethelyiségben rejtőzött. A munkaszolgálatban és a bujkálás során írt, szuggesztív erejű ceruzarajzokkal illusztrált naplója megrendítő olvasmány: a szerző felidézi a Pest határában végzett kényszermunkát, beszámol családja és szomszédai sorsáról a csillagos házban, a szökés körülményeiről és a bujkálás napjaiban szerzett tapasztalatairól. December elején Kis Pált letartóztatták és Buchenwaldba deportálták, itt halt meg 1945 januárjában. A kézirat a háború után előkerült a körúti rejtekhelyről, ma Izraelben, a cfáti Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeumában őrzik.
A napló mellé Kis Pál legszebb fényképeiből és egyéb dokumentumokból válogattunk, a szöveget Závada Pál és György Péter írásai keretezik.
Megjelenés: 2016. október 10.
Oldalszám: 128 oldal
Méret: 124 x 197 mm
Kötés: Keménytábla védőborítóval
Ár: 2490 Ft
ISBN: 978 963 14 3466 8




Dr. Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam
az auschwitzi krematóriumban


Az 1944 májusában deportált erdélyi magyar orvos, dr. Nyiszli Miklós németországi tanulmányainak és szakmai felkészültségének köszönhetően dr. Josef Mengele boncolóorvosa, s mint ilyen, kivételezett helyzetű sonderkommandós lett. Nyolc hónapon keresztül volt szemtanúja Auschwitz-Birkenau minden borzalmának. Visszaemlékezése 1946-ban jelent meg először. Azóta a holokausztirodalom fontos, számos nyelvre lefordított művévé vált, egyik ihletője és fő forrása Nemes Jeles László Saul fia című Oscar-díjas filmjének is. Kötetünkben az 1947-es debreceni második kiadás szövege mellett függelékként Nyiszli háború után jegyzőkönyvbe mondott két rövid tanúvallomását is közöljük. Vági Zoltán történész, a téma és a film szakértője bevezető tanulmányával és jegyzeteivel helyezi új megvilágításba a világ egyik első szemtanúi beszámolóját a birkenaui Sonderkommando valóságáról.

„Hálásak lehetünk Nyiszli Miklósnak, az erdélyi doktornak, amiért volt ereje szembenézni a modern történelem olyan tömeggyilkosaival, mint Mengele, Muhsfeldt és Moll. Meg tudta őrizni tartását, gerincét és morális integritását. Képes volt megmaradni embernek és orvosnak ott, ahol annyian kudarcot vallottak, leszerepeltek, megbuktak. Megköszönhetjük neki, hogy túlélte, hogy visszajött, és elmondta nekünk, amit látott. Megköszönhetjük, hogy átlagemberként fel tudott nőni a történelmi feladathoz. És botcsinálta Faustként, afféle kényszer szülte modern Josephus Flaviusként képes volt megörökíteni a zsidóság, a magyarság és az emberiség egyik legnagyobb tragédiáját.” (Vági Zoltán)


Megjelenés: 2016. október 10.
Oldalszám: 250 oldal
Méret: 124 x 197 mm
Kötés: Keménytábla védőborítóval
Ár: 3990 Ft
ISBN: 978 963 14 3465 1 


______________________________________________________

TALÁLKOZÁS LJUDMILA ULICKAJÁVAL


2016. október 24. 18 óra Corvin Mozi
A szerzővel Forgách András író beszélget
Közreműködik: Goretity József műfordító
A regényből felolvas: Balog Judit színész
Jegyek a Corvin Moziban kaphatók.


Ljudmila Ulickaja: Jákob lajtorjája

A világhírű orosz író új regénye
Fordította: Goretity József


A Jákob lajtorjája szerelmek regénye, hol jellegtelen, hol történelmi jelentőségű hétköznapok krónikája, szeszélyesen indázó családtörténet, sok-sok emlékezetes figurával, finom ívben kirajzolódó szerkezetű elbeszéléssel. A regény centrumában két ember egymás mellé állított sorsa áll. Az egyik Jakov Oszeckijé, a könyvek emberéé, a 19. század végén született értelmiségié, a másik pedig az unokájáé, az 1943-ban született Noráé, aki Ibsen hősnőjéről kapta a nevét, színházi tervezőművész, öntörvényű és tettre kész személyiség. „Találkozásukra” a 21. század elején kerül sor, amikor Nora végigolvassa a nagyszülei, Jakov nagypapa és Marija nagymama ifjúkori és felnőttkori levelezését, majd a KGB archívumában a nagypapa aktája is a kezébe kerül…

Tervezett megjelenés: 2016. október 20.
Tervezett oldalszám: 720 oldal
Méret: 140 x 215 mm
Kötés: keménytábla védőborítóval
Ár: 5490 Ft
ISBN: 978 963 14 3398 2


Ljudmila Ulickaja


Az 1943-ban született Ljudmila Ulickaja meglehetősen későn került be az orosz irodalmi életbe. Végzettségét tekintve genetikus, kényszerűségből hagyta el eredeti pályáját. Miután munkahelyéről kirúgták, három éven át a moszkvai Zsidó Színház irodalmi vezetőjeként dolgozott. Közben rendületlenül írt is: előbb verseket, aztán filmforgatókönyveket, majd prózát.

Előbb csak az asztalfióknak, aztán a nyilvánosság számára. Ulickaja a kilencvenes évek elején megküzdött az irodalmi nyilvánosságért, az oroszországi folyóiratok rendre visszautasították elbeszéléseit (előbb jelent meg könyve Franciaországban, mint odahaza), mígnem a Szonyecska című kisregény meghozta számára a várva várt sikert. Aztán következett az a két mű (a Médea és gyermekei, valamint a Vidám temetés), amelyek valódi rangra emelték szerzőjüket a kortárs prózában, a 2000-ben megjelent Kukockij eseteiért neki ítélték az orosz Booker-díjat.
Ljudmila Ulickaja a XVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége volt 2009-ben, erre az alkalomra jelent meg magyarul Daniel Stein, tolmács című kötete. Népszerűsége hazánkban is töretlen, amit mi sem jellemezhetne jobban, mint hogy azóta is minden évben megjelenik legalább egy könyve magyarul: az Elsők és utolsók című kötet 2010-ben, az Imágó című regénye 2011-ben látott napvilágot; ezt A mi Urunk népe című elbeszélésgyűjtemény, majd 2013-ban az Örökbecsű limlom című esszé- és interjúkötet követte.


A Magvető Kiadónál megjelent művei
Médea és gyermekei (2003), Életművésznők (2004), Vidám temetés (2005), Szonyecska (2006), Odaadó hívetek, Surik (2007), Kukockij esetei (2008), Daniel Stein, tolmács (2009), Történetek állatokról és emberekről (2009), Elsők és utolsók - Válogatott elbeszélések (2010), Imágó (2011), Történetek gyerekekről és felnőttekről (2012), A mi Urunk népe - elbeszélések (2012), Örökbecsű limlom (2013), Jákob lajtorjája (2016)


Díjai
Medici-díj (1996), „Citta di Penne”-díj (1998, 2006), Giuseppe Acerbi-díj (1998), Booker-díj (2002), Az Év Könyve nemzeti verseny díjazottja (2004), Az év regénye-díj (2004), Az Ivanuska nemzeti könyvverseny legjobb író kategóriájának díjazottja (2004), Olimpia Nemzeti Díj (az oroszországi Üzleti- és Vállalkozási Akadémia által alapított, az orosz nők sikereit elismerő díja, 2007), A legjobb színdarab: A fehér elefánt éve (a moszkvai Kulturális Bizottság díja, 2007) Nagy Könyv nemzeti irodalmi díj (2007), Grinzane Cavour-díj (2008), Alekszandr Meny-díj (2009), Budapest Nagydíj (2009), A Znamya magazin irodalmi díja (a Yukos bebörtönzött vezérigazgatójával, Mihail Khodorkovszkijjal folytatott levelezésért) (2010), Simone de Beauvoir Díj (2010), Park Kyung-ni Díj (2012)

_______________________________________________________



A Corvina Kiadó

 tisztelettel meghívja Önt
Kati Marton
A kém
A Rajk-per titkos amerikai koronatanúja
című könyvének bemutatójára.

Időpont: 2016. október 24. hétfő, 16:00

Helyszín: Rózsavölgyi Szalon Arts & Café
Cím: Budapest V. kerület, Szervita tér 5.

A szerzővel Rajk László beszélget.



Kati Marton: A kém

A Rajk-per titkos amerikai koronatanúja

A 60-as években szinte minden este ott ült a Zeneakadémia nagytermében egy hatvan év körüli, hórihorgas, ősz férfi, és alacsony, molett felesége; a budapesti hangverseny látogató közönség jól ismerte őket, legalábbis látásból, mert a szerényen, feltűnés nélkül öltözködő házaspár egyébként nem közeledett senkihez, és nem beszélgetett senkivel sem a szünetekben, aminthogy nem is igen tudta róluk senki sem, hogy kik lehetnek. A mindenkinél szinte egy fejjel magasabb, keskeny arcú, lobogó hajú ősz férfivel, akin jól látszott, hogy alighanem külföldi, a Rákóczi úti járókelők is sűrűn összefuthattak, hiszen naponta végigsétált az Astoria-sarok és az Uránia mozi közötti szakaszon, mivel angol anyanyelvűként, ott dolgozott a New Hungarian Quarterly szerkesztőségében, mint lektor. De azon kívül, hogy amerikai, sokkal többet magyar ismerőseinek többsége sem tudott róla – nem úgy a magyar titkosrendőrség, mely holtáig rajta tartotta a szemét. Nem hiába.

Noel Field kanyargós pályafutása az amerikai külügyminisztériumban kezdődött, ahol egyre magasabb tisztségeket töltött be, míg a harmincas évek közepén kvéker neveltetéséből fakadó naiv, világjobbító idealizmusától elvakultan mintegy „meg nem tért”, és titokban hithű kommunistává nem lett − Sztálinnak lelkes, odaadó híve, majd végül a szovjet hírszerzés beszervezett kémje. Attól fogva, a titkos nemzetközi kommunista mozgalom katonájaként már csak a vakhit vezérelte: végrehajtott bármilyen feladatot, amit a Párt rábízott. Közben egyszerre volt pártkatona, és idealista emberbarát: egy segélyszervezet vezetőjeként embereket mentett a spanyol polgárháborúban, és aztán a világháború alatt is, Svájcban, de mivel némileg képlékeny volt a lelkiismerete, megbízatásához híven, főleg csak kommunistákat, hogy pártfogoltjai a háború után majd segítsenek hazájukban hatalomra juttatni a kommunizmust, és ennek során sok későbbi kelet-európai vezetőt személyesen is megismert.

Sztálin mélységes gyanakvással tekintett minden külföldi kommunistára, ezért amikor 1948-49-ben koncepciós perek sorozatát rendezték a „béketáborban”, ők lettek a legalkalmasabb bűnbakok, az amerikai Noel Field pedig − a régi, megbízható szovjet ügynök, a hű kommunista, Sztálin rajongója, aki oly sokakat ismert a vádlottak közül − a vád legalkalmasabb koronatanúja. Fieldet az NKVD Prágába csalta, és elraboltatta, majd átadta az ÁVO-nak, mert a Rajk-per előkészítésében is nagy szükség volt rá. Fieldet természetesen megkínozták, és ő – akarva-akaratlanul – ezt a feladatát is teljesítette: vallomása az NDK-tól Magyarországon át Lengyelországig tucatnyi embert juttatott akasztófára. De ezután sem engedték ki a börtönből, ahol elfeledetten tengette életét még évekig − szabadulásához előbb meg kellett halnia Sztálinnak, akit Field a börtönben is megsiratott, amikor megtudta a hírt. Mert Field nem tört meg – amikor végül is 1954-ben kilépett a Fő utcai börtön kapuján, ugyanolyan meggyőződéses kommunista volt, mint amikor letartóztatták. Semmilyen ténytől sem hagyta magát megrendíteni, és fogláraira is elvtársaiként tekintett. Meg is lett a jutalma: kérésére felvették a Magyar Szocialista Munkáspártba. Amikor 1970-ben meghalt, a Népszabadság „az amerikai munkásmozgalom régi harcosaként” búcsúztatta.

Field, aki ifjú korában világmegváltónak készült, majd szent meggyőződésből kém és hazaáruló lett, a hitében mindenre mentséget találó „ártatlan szörnyeteg”, legalábbis különös ember volt, akinek a sorsa sok meghökkentő tanulságot kínál a XX. század titkos története iránt érdeklődő olvasónak, Kati Marton pedig a legapróbb részletekig végignyomozva tekervényes életpályáját, válaszokat is kínál a mindenkiben felmerülő kérdésekre.



Várható megjelenés: október 20.
Terjedelem: 368 oldal
Méret: 130 x 197 mm
Kötés: Füles kartonált
Ár: 3490 Ft
ISBN: 978 963 13 6396 8



KATI MARTON magyar származású amerikai író és újságíró. Rádió- és tévériporterként, valamint a The New Yorker, az Atlantic Monthly, a The Times of London, a The Washington Post, a The Wall Street Journal és a Newsweek munkatársaként számos szakmai elismerést és díjat kapott, a „Titkos hatalom” című könyve felkerült a The New York Times bestseller-listájára. Első könyve a magyarul is megjelent Wallenberg-életrajz volt, de „Egy amerikai asszony” című regényével szépíróként is bemutatkozott már. Jelentős emberi jogi tevékenységet fejt ki egy nők és leányok jogait védő nemzetközi szervezet élén, s 2001 óta a háborús zónákban élő gyermekeket gondozó ENSz szervezetnek is munkatársa. 2008-ban Pro Cultura Hungarica díjat kapott, 2009-ben pedig ő volt az „Extremely Hungary – Csordultig magyar” címet viselő, New York-i és washingtoni magyar kulturális évad védnöke. Tagja a Budapesten működő Közép-európai Egyetem (CEU) kuratóriumának.