2016. november 18., péntek

Tűzvészkert, Életválságok meséi, Hangoskönyvek

Hangoskönyv ÚJDONSÁGok + a Magvető Kiadó könyvbemutató i- új könyvek

 Cserna-Szabó András

Veszett paradicsom

Rudolf Péter előadásában

Cserna-Szabó András - azonos című könyvéből válogatott - novelláiban a férfiak kallódó Ádámok, akik hol léhán, hol elképesztő elszántsággal vetik bele magukat az önpusztításba, az apokalipszisbe, a nők pedig csábító, rafinált Évák, akik hol ifjú perditák, hol érett szépasszonyok bőrébe bújnak, de mindig taszítanak egyet a lejtőn lefelé csúszó (elvileg) erősebbik nemen. Persze ez a pusztulás egyáltalán nem lehangoló, inkább groteszk, abszurd és vicces. Nemcsak szánjuk hőseit, hanem bizony velük (sokszor rajtuk) nevetünk, s közben nem feledkezünk meg a kulináris élvezetekről sem.

P. L. Travers

A csudálatos Mary visszatér

Pokorny Lia előadásában

A Banks gyerekek egy nap sárkányeregetés közben furcsa jelenségre figyelnek fel. Sárkányuk helyett a felhők közül egy szikár kis figura ereszkedik alá. Hóna alatt a jól ismert papagájfejű ernyő, kalapján is ismerősek a százszorszépek. Mary Poppins visszatért. A cseresznyefa utcai ház újból titokzatos események színhelye lesz, és a gyerekek hétköznapjai ismét megtelnek a tündérmesék varázslatával.


További részletek itt


George Orwell

Állatfarm

Rudolf Péter előadásában
MP3 CD

„Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél." Orwell 1943/44-ben írott műve - amelynek a szerző a Tündérmese alcímet adta - ténylegesen a sztálini korszak szatírája, de természetesen minden elnyomó, totalitárius rendszerre ráillik.


Karinthy Frigyes

Hölgyeim és Uraim! - Humoreszkek

Rudolf Péter előadásában

Karinthy Frigyes legolvasottabb íróink egyike, egyben a legtöbbször idézett és emlegetett humorista. S még inkább filozófus, aki regényekben, novellákban és nem utolsósorban mulatságos humoreszkekben fejezte ki nézeteit és életfelfogását.


__________________________________________________________
 


A Magvető Kiadó
szeretettel meghívja

Boldizsár Ildikó
Életválságok meséi

című új kötetének bemutatójára
2016. november 24-én 16 órára
a Rózsavölgyi Szalonba
(1052 Budapest, Szervita tér 5.)

A szerzővel Horváth Gergely beszélget.


Boldizsár Ildikó: Életválságok meséi

Mesekalauz útkeresőknek – 55 öngyógyító történet
„Minden élethelyzetben egy történetben vagyunk – s ha szerencsénk van, ez a történet a sajátunk. A bajok akkor kezdődnek, ha mások történetét kezdjük el irigyelni, és az ő történetüket akarjuk a sajátunkként megélni. Vagy akkor, ha saját mesénkben kimerülnek a továbblépési lehetőségek, netán eltévedünk benne, nem ismerjük fel segítőinket és ellenfeleinket, sőt össze is keverjük őket… Ilyenkor átírhatjuk a történetet vagy átléphetünk egy másikba. Szabadságunkban áll dönteni arról, hogy melyik történetet akarjuk mintaként, követendő példaként magunk elé állítani. Mint ahogy arról is szabadon dönthetünk, hogy milyen legyen a mi történetünk: reprodukáljunk és kövessünk egy már meglévőt vagy létrehozzunk egy sajátot? Mindkettőben sok lehetőség rejlik. A meseterápiában úgy segítjük ezt a folyamatot, hogy több síkon is kapcsolatot keresünk a hagyományban fennmaradt szövegekkel: élővé, sőt mindennapi gyakorlattá tesszük a történetekbe zárt üzeneteket. Arra helyezzük a hangsúlyt, hogy mindenki a »személyes meséjével« találkozhasson, s ennek segítségével bontsa ki az életútjában rejlő lehetőségeket. A cél nem más, mint megtalálni az egyetemes szellemi tanításokban azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek az egyént saját mintázatai alapján vezetik a rendezettség állapotához.” Boldizsár Ildikó

Részlet a kötetből


Mióta világ a világ, az ember újra meg újra bajba kerül: hol önmagában, hol pedig azon kívül. Az emberiség története válságok története, alig van olyan korszak, amely ezek nélkül zajlott volna. Életünket, sorsunkat döntően befolyásolja, hogy mit kezdünk a bajokkal, legyenek azok bárhol is. Kimászunk belőlük, vagy elmerülünk bennük? Megoldjuk őket, vagy vergődünk? Egyszerűen szólva: képesek vagyunk-e a fejlődésre, változásra, vagy megrekedünk? A mesék képeinél maradva: útnak indulunk-e, vagy kővé változunk?
Évezredek óta rendelkezésünkre áll egy olyan „válságkezelő program”, amelyről elmondható, hogy nemcsak az idő próbáját állta ki, hanem minden esetben bizonyította jótékony hatását. Az ember mindig félt valamitől. Villámlástól, fenevadaktól, sötétségtől, betegségektől, más emberektől – hosszan lehetne sorolni a történelem megannyi félelemforrását, amelyek kivédésére a legtöbb esetben nem lehetett előre felkészülni, mert váratlanul lendültek támadásba. Az archaikus ember megoldásokat keresett az őt szorongató helyzetekre, és történetekbe zárta mindazon tapasztalatait, amelyekre „válságkezelés” közben szert tett. Így születtek meg a mesék, amelyek tértől és időtől függetlenül képesek útmutatásra, annál az egyszerű oknál fogva, hogy nemcsak a krízishelyzeteket nevezik meg, hanem az azokat kísérő lelki folyamatokat is képekre fordítják, mi több, kiutat is mutatnak belőlük. Tudatunk születésünk óta nyitott a történetekbe kódolt tudás megértésére és használatára, a képekben való gondolkodásra és a „képes beszédre”. A képek mögött felsejlő történetek megértése azonban ma már nehezebben megy, mert elveszítettük kapcsolatunkat azzal a világképpel és nyelvvel, amely a történetek – mesék és mítoszok – mögött áll. Pedig amikor egy ezer évvel ezelőtti mese úgy kezdődött, hogy „a sárkányok elrabolták az égről a Napot, a Holdat és a csillagokat”, az pontosan azt jelentette, mint amikor manapság azt mondjuk: „az élet teljesen kilátástalan, semminek nincs értelme”. Ezer évvel ezelőtt és most is csupán egyetlen kiút jöhetett szóba: vissza kell szerezni a fényt, és le kell számolni a sárkánnyal. Ez akkor is ugyanolyan nehéz volt, mint manapság.