A 41. asszociáció

Folytatódik a képzettársítások játéka! 

A 41. asszociációban egyetlen szóból álló műcímet keresünk. A többszörös összetételt a
blogban megadott hívószavakra adódó asszociációk sorrendjében rakhatjuk össze.

Vadvirág Tibusz kebelében

Mivel akkoriban ritka ünnepnek
számított, ha külföldi banda szerepelt egy szovjet városban, az
amfiteátrum megtelt közönséggel annak ellenére, hogy a Syriust kevesen
ismerték és a dzsesszes hangzás sokkal kevésbé volt népszerű, mint a
tisztább rock (vagy pláne a pop, például a városban gyakran megfordult
Koós János számai). Így a tapsok is eléggé gyérek voltak egy-egy szám
után.

A mi társaságunk persze élen járt az ünneplésben. Egyikünk még emlékezetes magánakciót is produkált.

Vadvirág Tibusz kebelében

Visszatérve rám

...ezt a mostani interjút tanítani lehetne bármelyik újságíró-főiskolán és
mint az orvosi tankönyv lován, be lehetne rajta mutatni a rosszul
kérdezés főbb tünetcsoportjait. A sok bosszantó sutaság egy pont után
mulatságossá válik, ennél a résznél az újságírói betoldás elmésségén
szabályosan felkacagtam:





Visszatérve rám

A lengyel jazz

A lengyel dzsessz egyébként különleges szerepet kapott az életemben. A 70-es évek végétől már rajongója voltam a műfajnak, de lemezekhez hozzájutni alig lehetett. Mígnem Budapesten felfedeztem A Lengyel Kultúra Házát az Andrássy út elején. Lemezbolt működött a földszintjén. Onnan hordtam haza a Polish Jazz sorozat jobbnál jobb darabjait. Komeda akkor már nem élt. De >>A lengyel jazzlegenda, Krzysztof Komeda

Az írótábor nem megy az égbe

A Tokaji Írótáborra alaposan rárepült a sajtó amiatt, hogy egy részeg
atyafi nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozva Kukorelly Endrének az arcába ütött…
A hírek sorozatát (ahogy más-másként traktálták a lapok a hírt és ahogy
egymás után nyilatkozott írószervezeti elnök, sértett és sértő)
belinkelgetttem Facebook-oldalamra a semlegesnek remélt “irodalmi élet,
népi tábor, 2014″ felirat alá; én nem kommentáltam a híreket, mások
igen… Mígnem a rendezvény egyik belső embere megrótt amiatt, hogy az
“ingerküszöböm kimerül a bulvárnál” és – állítása szerint ettől teljesen
függetlenül – megkért, szedjem le 2003-as weboldalamról az akkor általa
szívességből nekem elküldött írótábori fotókat. Nem ez az első alkalom, hogy egyesek szerint nem az a hibás, aki verekszik, hanem >> tovább >> Az írótábor nem megy az égbe

A KISZó a Jobbikhoz aljasult

Az
újnácikkal való összejátszás másik motivációja: betartani a
Fidesz-KMKSZ blokknak, borsot törni az orruk alá. Kétségtelen, hogy a
Fidesz és kárpátaljai fiókszervezete számos kérdésben a legkeményebb
elítélő bírálatot is megérdemli – de ezt a kritikát a Jobbik
propagandistájaként folytatni: több mint visszataszító. Ugyanakkor
szánalmas is, mivel talán észre sem veszik, hogy ebben a felállásban a
KISZó puszta eszköz, kiszolgáló periféria lett a Jobbik számára.

A Vipera szívesen fogalmazna így: a
Jobbik más faszával veri a csalánt. A csalán nyilvánvalóan a Fidesz és a
KMKSZ. Az állítás másik elemét se nehéz beazonosítani.

A KISZó a Jobbikhoz aljasult