Egy hazug plakát

Az itt látható plakátot, mint a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség
választási felhívását, a szervezet politikai titkára osztotta meg a
Facebookon. A felhívás arra utal, hogy az október 26-ai ukrajnai
parlamenti választáson az államfő nevével fémjelzett Petro Porosenko
Blok biztos befutó helyet ajánlott fel a KMKSZ elnökének, Brenzovics
Lászlónak, így  PPB-re adott kárpátaljai “magyar szavazatok” a KMKSZ
propagandalogikája szerint a magyar képviselő mandátumhoz jutását
eredményezik. Hosszan ki lehetne arra térni, melyek a leendő ukrán
kormánypárt részről tett gesztusnak az előzményei, hogyan vált
lehetetlenné az, hogy magyar képviselő egyéni jelöltként juthasson a
törvényhozásba, illetve azt sem ártana felidézni, hogy >> Pártkatonák egmás közt - Egy hazug plakát

Manzárd a földszinten

A Wikipédiából tudhatni,
hogy az elnevezés François Mansart (1598-1666) francia építész és
unokaöccse, Jules Hardouin-Mansart (1646-1708) nevéből ered, de nem ők a
manzárd feltalálói. Már száz évvel előttük a Louvre építésze, Pierre
Lescot megvalósította ezt a helytakarékos ötletet. Az viszont igaz, hogy
a két Mansart tette népszerűvé a korabeli Párizsban ezt a technikát.
Később az elnevezés megjelent Angliában és Németországban is, először a
tető, majd a lakás megnevezésére. Később a név a szegénység és nyomor
szinonimája lett, például az 1920-as években Németországban
manzárdkávénak (Mansardenkaffee) nevezték az olcsó kávépótlékot.
Érdekesség, hogy Szlovákiában manzárdnak nevezik a stúdiólakást.

Manzárdtörténi jelentőségű
tény, hogy Ungváron, a város történelmi várnegyedében a Vár u. 8. alatti
családi ház tetőtéri szobájában alkotott több mint tíz esztendőn át a
kortárs magyar irodalom jeles képviselője, aki ezt a a manzárd-helyzetet
szimbólummá emelte egy zseniálisnak joggal nevezhető szójáték
segítségével:

Nem sokat kockáztatok. Nem vagyok hazardőr, csak a függetlenségét féltékenyen őrző manzárdőr.

Manzárd a földszinten

Átlátszó átverés

Azért
ahhoz sűrű tollazatnak kell nőnie az ember hátán, hogy ilyesminek
bedőljön. De egészen bizonyosan akadnak ilyen madarak – különben nem
csinálnák a csalók. 

Átlátszó átverés

Eredményhirdetés – Asszociálj 50

Már a záró, azaz az 50. fordulóban
a súgásokon is túl voltunk, amikor csengettek ajtónkon… A vendégek
bejöttek és én percekig nem értettem a helyzetet… Hogy nekem, hogy
ajándék? De hát se születésnapom, se névnapon – értetlenkedtem.  Na és
AZ ÖTVENEDIK? – És még ekkor sem kapcsoltam! 50 éves bizony elég rég
voltam, és ugyan miért illetne engem köszöntés abból a banális
alkalomból, hogy ötven éve lettem iskolás (ez is csak azért volt a
fejemben, mert szeptemberben osztálytársam emlékeztetett rá.)

Eredményhirdetés – Asszociálj 50

Az UMDSZ befeküdt a Jobbik ágyába

Bár nyugodtan feltételezhetne a Jobbik részéről aljas, önző, hatalomszerző szándékot, mégis inkább a jó szándék feltételezésével mosdatja a szerecsent, de azért igen helyesen megállapítja a következőket:

Az UMDSZ befeküdt a Jobbik ágyába

a T. Rex nagy slágerei

zenéjüket a mindig dallamos, de erőteljes, és módjával kemény hangzásokat is használó rock jellemezte. Fénykorában Bolan a tinik legnagyobb bálványai közé tartozott, a 70-es években elképzelhetetlen volt egy házibuli slágereik nélkül. Bár én ebből a stílusból mondjuk a Slade vagy a Roxy Music számait jobban szerettem, a T. Rex nagy slágerei mégis kitörölhetetlenek szép emlékeimből. Ha a Children of the revolution felhangzik, még mindig megpendít valamit legbelül ez a rockhimnusz.

A 41. asszociáció

Folytatódik a képzettársítások játéka! 

A 41. asszociációban egyetlen szóból álló műcímet keresünk. A többszörös összetételt a
blogban megadott hívószavakra adódó asszociációk sorrendjében rakhatjuk össze.

Vadvirág Tibusz kebelében

Mivel akkoriban ritka ünnepnek
számított, ha külföldi banda szerepelt egy szovjet városban, az
amfiteátrum megtelt közönséggel annak ellenére, hogy a Syriust kevesen
ismerték és a dzsesszes hangzás sokkal kevésbé volt népszerű, mint a
tisztább rock (vagy pláne a pop, például a városban gyakran megfordult
Koós János számai). Így a tapsok is eléggé gyérek voltak egy-egy szám
után.

A mi társaságunk persze élen járt az ünneplésben. Egyikünk még emlékezetes magánakciót is produkált.

Vadvirág Tibusz kebelében

Visszatérve rám

...ezt a mostani interjút tanítani lehetne bármelyik újságíró-főiskolán és
mint az orvosi tankönyv lován, be lehetne rajta mutatni a rosszul
kérdezés főbb tünetcsoportjait. A sok bosszantó sutaság egy pont után
mulatságossá válik, ennél a résznél az újságírói betoldás elmésségén
szabályosan felkacagtam:





Visszatérve rám

A lengyel jazz

A lengyel dzsessz egyébként különleges szerepet kapott az életemben. A 70-es évek végétől már rajongója voltam a műfajnak, de lemezekhez hozzájutni alig lehetett. Mígnem Budapesten felfedeztem A Lengyel Kultúra Házát az Andrássy út elején. Lemezbolt működött a földszintjén. Onnan hordtam haza a Polish Jazz sorozat jobbnál jobb darabjait. Komeda akkor már nem élt. De >>A lengyel jazzlegenda, Krzysztof Komeda

Az írótábor nem megy az égbe

A Tokaji Írótáborra alaposan rárepült a sajtó amiatt, hogy egy részeg
atyafi nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozva Kukorelly Endrének az arcába ütött…
A hírek sorozatát (ahogy más-másként traktálták a lapok a hírt és ahogy
egymás után nyilatkozott írószervezeti elnök, sértett és sértő)
belinkelgetttem Facebook-oldalamra a semlegesnek remélt “irodalmi élet,
népi tábor, 2014″ felirat alá; én nem kommentáltam a híreket, mások
igen… Mígnem a rendezvény egyik belső embere megrótt amiatt, hogy az
“ingerküszöböm kimerül a bulvárnál” és – állítása szerint ettől teljesen
függetlenül – megkért, szedjem le 2003-as weboldalamról az akkor általa
szívességből nekem elküldött írótábori fotókat. Nem ez az első alkalom, hogy egyesek szerint nem az a hibás, aki verekszik, hanem >> tovább >> Az írótábor nem megy az égbe

A KISZó a Jobbikhoz aljasult

Az
újnácikkal való összejátszás másik motivációja: betartani a
Fidesz-KMKSZ blokknak, borsot törni az orruk alá. Kétségtelen, hogy a
Fidesz és kárpátaljai fiókszervezete számos kérdésben a legkeményebb
elítélő bírálatot is megérdemli – de ezt a kritikát a Jobbik
propagandistájaként folytatni: több mint visszataszító. Ugyanakkor
szánalmas is, mivel talán észre sem veszik, hogy ebben a felállásban a
KISZó puszta eszköz, kiszolgáló periféria lett a Jobbik számára.

A Vipera szívesen fogalmazna így: a
Jobbik más faszával veri a csalánt. A csalán nyilvánvalóan a Fidesz és a
KMKSZ. Az állítás másik elemét se nehéz beazonosítani.

A KISZó a Jobbikhoz aljasult

A harminchetedik asszociációs feladvány megfejtése egy mű címe, amely 3 szóból áll. Ezek egyike névelő, ehhez nem tartozik hívószó, a továbbiak egyike összetett, a két komponensre külön kell asszociálni. A cím a fenti hívószavak sorrendjében rakható össze. Az első két asszociáció közvetlen, a harmadik rejtettebb és toldalékolás dolgában korrekcióra szorul.

Asszociálj! – 37

A Holnap is élünk megközelítése

Holnap is élünk - Kovács Vilmos kárpátaljai sorsregénye

Irodalom Azt gondolom, nagyon fontos momentum, ha ma Kárpátalján ezt egy fiatal irodalomkritikus Kovács Vilmos kultikusan tisztelt regényével kapcsolatban le meri írni annak ellenére, hogy nyilvános szerepléseivel, publikációival, szerkesztői státusával ő maga is a népi kánon kárpátaljai védvonalain belül helyezkedik el.

A Holnap is élünk megközelítése

Kárpátalja posztkommunista mitológiájában Kovács Vilmos mártírként, Balla László a sátáni hatalom kiszolgálójaként jelenik meg, és ez meghatározza művük olvasási lehetőségeit. Holott a két életrajz igen sok ponton hasonlít. Mindketten 1927 nyarán születtek. Balla szobrászként végzett, majd tanár lett és 1951-től újságíró. Kovács pénzügyi főiskolára járt, tanácsi vb-titkár, adóhivatali főreferens, 1954-től az ukrán járási lap könyvelője, munkatársa; 1958-tól 1971-ig a Kárpáti Kiadó szerkesztője, vezető szerkesztője lett. Balla 1951-től dolgozott szerkesztőként a kiadónál, magyar tankönyveket írt, magyar irodalmat tanított az ungvári egyetemen. 1965-től 1987-ig a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője volt. Kovácsot pályakezdése idején Balla támogatta, és úgy tűnik, hogy (a Holnap is élünk kapcsán támadt nézeteltérés ellenére) az 1970-es évek elejéig kollegiális kapcsolatban álltak. Mindketten intenzíven foglalkoztak az új nemzedékekkel: irodalom-szervezőként Kárpátalján Kovács Vilmos a Forrás Stúdió fiatal alkotóinak mentoraként 1967-től, Balla a József Attila Irodalmi Stúdió néven szervezett fiatal írói csoport vezetőjeként 1971-től. Kovácsot 1971-ben eltávolították állásából (a pletyka úgy tudja, hogy ebben Balla keze is benne volt), szegényen, egyre betegebben és magányosabban a magyar őstörténetet kutatta; e tárgyban fogant roppant terjedelmű és balsejtelemmel emlegetett munkája kiadatlan. Balla is egyre kevesebbet publikált, a térség magyar szellemi életének pártmandarinjává nőtte ki magát. Ma úgy mondják: élet-halál ura volt. Ez természetesen metafora. A változások óta alig hallani róla, csak egykori pártfogoltjai emlegetik olykor, gyűlölködve. Kovács szörnyű szenvedések között 1977-ben meghalt.

Utálom a franciákat - mondta az idősebbik

A fiatalabbik még megkérdezi tőle,
ismeri-e az akkori Magyarország nemzetiségi összetételét, és tudja-e,
hogy az elcsatolt területeken kik voltak többségben, a magyarok-e vagy a
nem magyarok. Tudja. Aztán megkérdezi, hogy vajon egy politikai
érdekcsoportnak a döntésben való szerepe miatt lehet-e utálni egy egész
nemzetet. Erre nem kap egyenes választ. Aztán azt kérdezi, hogy az Utálom a franciákat kijelentés vajon segít-e megoldani Trianon problematikájából bármit is.

- Nem, nem segít.

- De akkor miért mondod? – kérdezi most már indulatosan a fiatalabbik.

A teljes írás: Utálni a franciákat

A semmi apoteózisa

A művészileg megformált Nincs, a Semmi, a Nem Létező jelenik meg olyan
művekben, mint például Örkény István Üres lap c. novellája. Ezt az
Egyperces novellák közt találjuk, és a karakteres környezetben megjelenő
hiány az olvasói fantáziára bízza, mivel lehetne megtölteni. Hasonló
zenei példa: Kurtág György Némajáték című kis darabja, amely úgy nyer
interpretációt, hogy a zongorista jól megformált kéz- és
testmozdulatokkal, mély átéléssel adja elő, anélkül, hogy egyetlen
billentyűt is lenyomna. A képzőművészetre térve ide sorolhatjuk Kazimir
Malevics Fekete négyzetét is, amely szintén a „tartalomdús Semmi”
jelképévé vált. >> A semmi apoteózisa

Az undormány

 Az undormány az emberi pszichében elkülönített, adott
méretű tárhely, amelyben az életünk során megismert  visszataszító,
mocskos, gusztustalan, ótvar, rohadék dolgok kapnak elhelyezést. Az
undormány befogadó kapacitása genetikailag meghatározott és egyénenként
csak csekély eltéréseket mutat, de kihasználtságának mértéke és módja  a
személyiségfejlődés, a tanulási folyamat, a szocializáció stb.
függvénye. Aki adott méretű undormányába jó rendszerezéssel és
tömörítéssel igen nagy mennyiségű undorító dolgot képes összezsúfolni,
gyakran megmérgeződik a túltelítettség miatt kiszivárgó undortól és
esélye van arra, hogy ő maga is embertársainak az undormányába kerüljön,
aki viszont laza összevisszaságban hajigál egymásra minden
visszataszítót, annak meg túl hamar betelik a tárhelye és emiatt olykor
kénytelen elfogadni vagy megkedvelni rosseb redva dolgokat is, mert ez
még mindig egyszerűbb, mint megtalálni azt, amit esetleg kirakhatna az
undormányból, hogy az új beférjen. Ám aki mértéket tud tartani mind az
undorgyűjtésben, mind pedig a túlsűrítés és a túlzott lazaság között
megtalálja az arany középutat, az dinamikus egyensúlyban tarthatja az
undormányát; fenntartása nem jelent számára túl nagy terhet, nem
veszélyezteti a mérgező anyagok kiömlése, és mivel rendszeresen
felülvizsgálja és megrostálja tárhelye tartalmát, így mindig van szabad
kapacitása az új és újabb mocsadékok és turhák betározásra, s így
harmonikus életet élhet.

Az undormány