Összeállt az Aegon Művészeti Díjra jelölt művek szűkített listája
Budapest, 2015. február 4., szerda (MTI)
Az elmúlt huszonöt évvel foglalkozik három is az idei Aegon Művészeti Díjra jelölt szépirodalmi alkotások szűkebb, tízes körébe bekerült művek közül. Az esemény kommunikációjával megbízott cég szerdai közleménye szerint hetvenhét kortárs szépirodalmi művet jelöltek a jubileumi - 10. - díjra a kiadók, ebből a hétfős, egymást egyelőre nem ismerő szakmai zsűri szavazatai alapján állt össze a szűkített tízes lista.
A díjra esélyes művek közül Tóth Krisztina Pillanatragasztó című kötetében huszonöt pillanatfelvételt mutat meg a '89 utáni Magyarországról. Dragomán György Máglya című regénye huszonöt évvel ezelőtt, a romániai rendszerváltás időszakában játszódik, akkor, amikor "a diktátort fejbe lőtték, rituálisan elégették az elnyomás kellékeit, de a titkokra nem derült fény, a régi reflexek pedig működnek tovább." Kiss Tibor Noé a rendszerváltás veszteseiről írt, Aludnod kellene című regényének szereplői egy térképről is lefelejtett peremvidéken élnek, egy régi majorsági épület romjai között, és hagyják, hogy megtörténjen velük az élet.
Felkerült a tízes listára az idei Mészöly-díjas mű, Szilasi László regénye, A harmadik híd is. A regény szerzője egy harmincéves osztálytalálkozóból bontja ki történetét, hogy egy kanadai emigráns, egy Németországból hazatért nyomozó és egy utcazenész életét egy teljes napnyi regénybe sűrítse. A második világháború időszakában játszódik Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal - a Márk változat című regénye, amely a tavaly megjelent, és szintén a legjobb tíz könyv közé jutott "kardozós változat" folytatása. Závada Pál Természetes fény című regénye Békés megyében élő "magyar magyarok, magyar szlovákok és magyar zsidók" sorsáról ír, a második világháború idején.
Régmúlt, közelmúlt és közeljövő tűnik fel Szíjj Ferenc Agyag és kátrány, Térey János Átkelés Budapesten és Havasréti József Űrérzékeny lelkek című, díjra esélyes műveiben. Szíjj Ferenc verseinek helyszínei ember nélküli, üres és elhagyott ipartelepek, gyárépületek. Térey János Kőbányától Terézvároson át a Svábhegyig járja be verses novelláiban a várost. Havasréti József regénye egy teljes évszázadot ölel fel, "ez az új magyar sci-fi…egyben társadalomrajz is, egy kicsit szerelmes, kicsit ironikus korleírás, kulcsregény." Péterfy Gergely Kitömött barbár című könyve Kazinczy Ferenc és a bécsi értelmiségi körökbe bekerült egykori afrikai rabszolga, a halála után kitömött és múzeumban mutogatott Angelo Soliman mély barátságát énekli meg.
Az évről évre változó összetételű zsűri tagjai - irodalmárok, oktatók, kritikusok és irodalomtörténészek - egymást nem ismerve választják ki a benevezett művek közül a jelöltek szűkebb körébe bejutó tizet, de a hárommillió forinttal jutalmazott győztesről már együttesen, konszenzusos szavazással döntenek. A zsűri tagjainak nevét is csak utólag teszik közzé.
A szűkített listán szereplő kötetek közül idén nyolcat a Magvető Könyvkiadó, egy-egyet pedig a Kalligram Kiadó, illetve a Libri Könyvkiadó Kft. jelentetett meg, a jelöltek teljes listája megtalálható a www.aegondij.hu, illetve a www.facebook.com/aegondij internetes címen.
Az Aegon Magyarország biztosító 10 éve hozta létre Magyarország legrangosabb, immár tizedik éve megszakítások nélkül létező, független, magánalapítású irodalmi díját és a vele járó nettó hárommillió forintot - emlékeztet a kommunikációs ügynökség.
Dragomán György: Máglya
CV: Dragomán György 1973-ban született
Marosvásárhelyen. 1988 óta él Magyarországon. A kivándorlás után négy
évig Szombathelyen lakott, ott járt gimnáziumba és ott ismerte meg a
feleségét, Szabó T. Annát. Fiatalon, huszonkét évesen nősült meg. Két
fia született, Gábor és Pál. Írni tizenhárom évesen kezdett.Az ELTE-re
angol és filozófia szakára járt (közben tagja volt az Eötvös József
Collegiumnak és Láthatatlan Kollégista is volt). Végül a filozófiát
három év után abbahagyta. Az angolt elvégezte, sőt a három éves PhD
képzést is, közben öt éven át írta a A pusztítás könyvét, amely 2002-ben
jelent meg. Ezt követte 2005-ben a Magvetőnél közreadott második
regény, A fehér király, amely már többek között megjelent németül,
angolul, norvégül, hollandul, bolgárul, szerbül, lengyelül, szlovénul,
finnül, összesen harminc nyelven.Írásait közölte a Holmi, a Mozgó Világ,
a Jelenkor, az Élet és Irodalom, az Alföld, a Népszabadság és a
Kritika. Megjelent műfordítása Samuel Beckett:Watt című regénye.A Magvető Kiadónál megjelent műve: A fehér király (2005)
Ajánló: Mi történik, amikor egy ország felszabadul? Mindenki megkönnyebbül hirtelen, vagy cipeljük magunkkal a múltunk súlyát? A diktátort fejbe lőtték, rituálisan elégették az elnyomás kellékeit, de a titkokra nem derült fény, a régi reflexek pedig működnek tovább. Bármikor kitörhet újra az erőszak, mert a temetetlen múlt még fájdalmasan eleven.A tizenhárom éves Emma erős lány, tele kamaszos vadsággal. Egyszerre vesztette el az otthonát és a szüleit, de váratlanul felbukkanó nagyanyja magához veszi. Új életében mindennek tétje van: a gyásznak, a barátságnak és az első nagy szerelemnek, bármely pillanat magában hordja a katarzis lehetőségét.Emma a boszorkányos nagymamától tanulja meg a hétköznapok mágiáját és a sorsfordító szertartásokat, ám a saját ereje még ennél is nagyobb: ő talán képes nemet mondani a történelmi bűnre, és kilépni a soha-meg-nem-bocsátás véres örvényéből.A regény családtörténet és történelmi tabló egyszerre. A nyelve sűrű, mégis egyszerű, a részletek varázslatos intenzitása sodró és izgalmas történetté formálódik, leköti és nem hagyja nyugodni az olvasót. A gyermek mindent látó szeme, a kamasz mohó testisége és a felnőtt józan figyelme szövődik össze benne érzéki és érzékeny szöveggé. Rákérdez a titkokra és felébreszti a titkos tudást.

