Könyvújdonságok 2018. Film: Szólíts a neveden

Baba Schwartz

Májusi cserebogár

Athenaeum Kiadó

Lehet-e mindig a szeretet a válasz a körülöttünk tomboló gyűlöletre?

A nyírbátori származású Baba Schwartz memoárja rendhagyó holokauszt-történet. A szerző az egyre szorongatóbb zsidótörvények idejéből a családi fészek melegére emlékszik leginkább, a világ megismerésének izgalmára, a szülőváros otthonosságára. A normális életet leromboló háborúból emberi arcokat visz magával, a Nyírbátorból elhurcolt háromezres zsidóközösség sorsában a megőrzött humánum pillanatait fedezi fel. A haláltáborok borzalmait, a gázkamrába küldött apa elvesztését örökös béketűréssel és mindig megújuló reménnyel viseli.
Édesanyjával és lánytestvéreivel túlélték Auschwitz poklát; a család megmaradt része Ausztráliában telepedett le, és kezdett új életet.
Baba Schwartz angol nyelven írt, szívbe markoló emlékiratát a melbourne-i Black Inc. 2016-ban adta közre. A Magyarországról elszármazott szerző műve mostantól Baba Schwartz anyanyelvén is olvasható.
A Májusi cserebogár egy ultimate szeretetkönyv, amelynek cselekményéhez a világtörténelem legborzalmasabb évei adják a kulisszát.
________________


André Aciman

Szólíts a neveden

Athenaeum Kiadó

André Aciman olasz Riviérán játszódó regénye egy kamasz fiú és a családi nyaralóvendég, egy ifjú amerikai kutató között váratlanul kibontakozó, elsöprő szerelem története. A vonzalom, amelynek következményeivel egyelőre képtelenek szembenézni, felkészületlenül éri a fiatalokat. Az együtt töltött nyári hetek során mindketten küzdenek saját érzéseikkel, egyszerre tartva környezetüktől és saját maguktól. Vakmerően igyekeznek elérni azt, amiről sejtik, talán soha többé nem adatik meg nekik: a két ember közötti legteljesebb egységet.
A Szólíts a neveden korunk egyik legcsodálatosabb szerelmi története, amely egy csapásra klasszikussá vált.

Szólíts a neveden - FILM

A regény alapján készült film Luca Guadagnino rendezésében, Armie Hammer és Timothée Chalamet főszereplésével, a háromszoros Oscar-jelölt James Ivory forgatókönyvéből február 8-tól látható a magyar mozikban.

A Publishers Weekly és a The Washington Post AZ ÉV LEGJOBB KÖTETÉNEK ítélte • a New York Times felvette AZ ÉV FIGYELEMRE MÉLTÓ KÖNYVEINEK listájára • a New York Magazine felvette FUTURE CANON („A jövő kánonja”) válogatásába • a Chicago Tribune és a Seattle Times AZ ÉV KEDVENC KÖNYVÉNEK választotta • a Lambda Irodalmi Díj nyertese szépirodalom kategóriában
   

ISBN: 9789632933238
Terjedelem: 304 oldal
Méret: 125 × 200 mm
Kötés: kartonált
Ár: 3699 Ft



SZÓLÍTS A NEVEDEN (16)
FEBRUÁR 8-TÓL A MOZIKBAN!


Főszereplők: Armie Hammer, Timothée Chalamet, Michael Stuhlbarg,
Amira Casar, Esther Garrel, Victoire Du Bois.
Fényképezte: Sayombhu Mukdeeprom. Látvány: Samuel Deshors.
Vágó: Walter Fasano. Eredeti dalok: Sufjan Stevens
Írta: James Ivory, André Aciman. Rendezte: Luca Guadagnino

Egy nyár Észak-Olaszországban. Elio (Timothée Chalamet), a 17 éves amerikai srác számára maga a paradicsom. A szüleivel együtt minden évben ugyanabban az ódon villában meg kertben tölti a vakációt, és ugyanazok a régi barátok veszik körül. Buliznak, strandolnak, zenét hallgatnak, beszélgetnek, és persze szerelemesek… Elio apja művészettörténész, aki minden évben befogadja néhány hétre egy tanítványát. Ezúttal a doktori disszertációján dolgozó Oliver (Armie Hammer) érkezik, aki megzavarja a boldog harmóniát. Nem illik ide. Túl laza, túl szép, nem tudni mit akar. Ez a nyár más, mint a korábbiak. Boldog és furcsa, szerelemmel és bánattal teli. És mire véget ér, már semmi nem lehet ugyanolyan, mint addig volt.

Újraindul a Magvető Zsebkönyvtár

Zsebkönyv... Kinek ne dobogna meg a szíve... Könyv, ajánló, új könyvek

Tar Sándor és Ottlik Géza köteteivel újraindult a Magvető Zsebkönyvtár

Kortárs klasszikusok, Tar Sándor és Ottlik Géza köteteivel indul újra szeptemberben a Magvető Zsebkönyvtár. Az újjáéledt sorozat a világ- és magyar irodalom „kötelezően” ajánlott műveit adja közre – azokat a műveket, amelyeket „illik” ismerni, és amelyek megkerülhetetlen, élő részei a kortárs irodalomnak. Ezt az elevenséget erősíti, sugallja a sorozat külseje is, amelyet Németh Márton még a VISART Művészeti Akadémia diákjaként tervezett a kiadó művészeti vezetője, Pintér József felügyelete mellett A Magvető Zsebkönyvtár darabjai ugyanis gondosan kivitelezett könyvtárgyak, az egyedi design egyszerre idézi a régi és a korszerű könyvek hangulatát. Ezeket a köteteket öröm kézbe venni, lapozgatni, elolvasásuk pedig igazi felfedezés lehet a fiatalok számára. A Kiadó Facebook oldalán megjegyzi:  "Amikor elfogadtuk a sorozattervet, az tetszett benne, hogy a könyvekhez készített márványpapír felidéz valamit a könyvkészítés múltjából, ugyanakkor a notesz forma mai. Úgy láttuk, hogy épp azt fejezi ki a terv, amit szeretnénk, hogy a klasszikus művek ma is frissek, élők, fontosak, és szeretni lehet őket, ahogy kedvenc füzeteinket, noteszeinket szeretjük mi."

Ottlik Géza: Iskola a határon A határszéli kisváros katonaiskolájában összekerülő gyerekek sorsa egész életükre összefonódik. Medve, Szeredy és Bébé barátságának története több mint ötven éve alapkönyve minden generációnak. Talán mert a szabadságról szól. „Ottlik valamiféle méltóságot ajánl vagy kínál nekünk. Mert lehet, hogy az élet olyan, hogy alkukat kell kötni benne, de ezeket az alkukat is méltósággal kell kötni. És ha nem lehet méltósággal alkut kötni, akkor nem szabad alkut kötni! Azt mondja, hogy van, amit lehet, és van, amit nem lehet.” (Esterházy Péter) »És Ottlik tovább árnyalta, mélyítette az igazságot: „Minél jobban ritkulnak a szavak, annál jobban sűrűsödik az igazság”. És hogy csínján is kell bánni vele: „…az igazság nehézágyúit sem lehet bevonszolni olyan törékeny szerkezetekbe, amilyenek az emberi társadalmak.” S hogy mindennél fontosabb: önmagunkat megőrizni, megvigyázni. És hogy erre adódhat mód mindenkor, a legkilátástalanabb helyzetekben. („…mindig vissza lehet vonulni rendíthetetlen falak közé, hegyeinkbe.”) Mert képesek lehetünk javunkra fordítani a rosszat, sikerré nemesíteni a kudarcot. (…a vereség izgalmasabb, sűrűbb anyagból való … a győzelemnél…”) Ezen okulva kovácsoltam én előnyt a hendikepjeimből, így pihéztem szárnnyá a rabszíjat.« (Balla D. Károly)

Megjelenés: 2017. augusztus 17. Oldalszám: 560 oldal Méret: 90 x 145 mm Kötés: Kartonált Ár: 2499 Ft ISBN: 978 963 14 3596 2

Tar Sándor: A mi utcánk Tar Sándor költői és izgalmas novellái Magyarországról szólnak: csalódottakról és megcsalatottakról, jobb sorsra érdemes álmodozókról. Sokat tudott arról, amit leegyszerűsítve úgy nevezünk: kiszolgáltatottság. A falu bolondjait, a mi utcánk szegényeit, betegeit, alkoholistáit azóta is megtaláljuk bárhol az országban. „Tar Sándor »ott« maradt, ahonnan a pályatársak lassanként kivonultak. Ő még tudja, mitől lesz hirtelen csend a kocsmában.” (Bodor Ádám)

Megjelenés: 2017. augusztus 17. Oldalszám: 248 oldal Méret: 90 x 145 mm Kötés: Kartonált Ár: 1999 Ft ISBN: 978 963 14 3597 9 ___________________ Egy régi kedves darab a korábbi sorozatból  Karinthy Ferenc: EPEPE 1969 őszén a Magyar Nemzet folytatásokban közölte Karinthy Ferenc Epepe című regényét. A mű felkeltette az olvasók érdeklődését, a közlés során sokan mondták el róla véleményüket, kísérelték meg értelmezését. B. I. írta: "Az Epepében mindössze egy hős van, és az se hősi figura. Nyelvész, ami nem jó buli, ebből meggazdagodni aligha lehet. Nem ver félholtra senkit, az erkélyről soha nem huppan lónyeregbe. Briliánsot sem lop, nem is talál, nem is nyomoz utána: reménytelenül antikrimi alany. Mégis naponta, óránként óriási drámákat él át, egyre fokozódó feszültségbe hajszolódik, teljesen egyedül. Kalandjai abban az óriási egérfogóban játszódnak le, amely maga az emberi nyelv, a gondolat- és érzésközlés part nélküli csatornája. Az epepe-nyelv, amelyet nem ért, és nem tud megismerni... Ahogy a különbnél különb kiutakat keresi, van olyan izgalmas mint egy csontreccsentő pofon. Tévelygése sokkal bonyolultabb egy gyilkos tekervényesen cikázó menekülésénél... Kibontakozását nem lehet hideg, komputeri logikával előre kiszámítani." Személyes emlék: amikor a magyar Wikipédia szárnyait kezdte bontani, írtam egy szócikket az Epepéről. A szerkesztő törölte, mert fiktív szócikknek gondolta (lévén előtte több ilyet is írtam). Azt kérte: mutassak legalább egyetlen internetes hivatkozást, amely bizonyítja, hogy ez a könyv létezik. 2001-ben (ha jól emlékszem, de lehet, hogy 2002) egyetlen ilyen hivatkozás sem létezett a magyar weben. __________________________ Egészen más: Bill Burnett és Dave Evans: Tervezd meg az életed ...a könyv szórakoztató és cseppet sem bonyolult feladatsorokat kínál, és tanulságos történeteket mesél tipikus életvezetési gondokkal küszködő egykori tanítványokról, egyúttal finoman leszámol néhány olyan közkeletű tévhittel, mint a szenvedélyre alapozott hivatásválasztás vagy az álláskeresés hagyományos módjainak hatékonysága.

Könyvek áprilisban

Könyvújdonságok - Új könyvek, dedikálás és könyvbemutató; ajánló, ismertetés | Magvető | Athenaeum | Oravecz Imre | Hevesi Judit | Mona Awad | regény, regényfolyam, antilányregény, verseskötet

Könyvek áprilisra - Magvető Kiadó

Megjelent Oravecz Imre Kaliforniai fürj című regénye

Oravecz Imre: Kaliforniai fürj A rög gyermekei II. A Kaliforniai fürj Oravecz Imre bámulatos regényfolyamának, A rög gyermekeinek a második kötete. A huszadik század fordulója körül tömegek keltek útra Magyarországról, hogy Észak-Amerikában csinálják meg a szerencséjüket. Árvai István is nekivág feleségével és két gyerekével az Új Világnak. Pénzt akarnak gyűjteni, hogy aztán visszatérve önálló gazdaságot építhessenek szülőföldjükön, Szajlán. Csak hát odaát minden másképp alakul: változnak a gazdasági viszonyok, nő a család, egyre nehezebb összekuporgatni bármennyit is, egyre távolabb kerül a visszatérés lehetősége. A Kaliforniai fürjben Oravecz Imre fantasztikus részletgazdagsággal meséli el hősei életét – a honvágy és az új hazában történő megkapaszkodás stációit.

Megjelenés: 2017. március 20. | Oldalszám: 648 oldal | Méret: 135 x 197 mm | Kötés: Keménytábla védőborítóval | Ár: 4999 Ft | ISBN: 978 963 14 3504 7

Részlet a regényből – Mit hoztál? – kérdezte Rozika, mikor István egy este megjött munkából. Minden alkalommal ezt kérdezte, és ő mindig hozott is neki valamit. Hol földiepret, hol madártojást, hol szarvasbogarat, hol egy szép virágot, vagy egy érdekes követ, kavicsot, mikor mit, soha nem tért meg üres kézzel. – Várj csak, most meg fogsz lepődni. Ez egy nagyon különleges valami – mondta, és letette az ebédlőasztalra a ládikáját. – Mutasd, mutasd – sürgette Rozika, és közben összeütögette a két tenyerét, mintha tapsolna. István leguggolt, kikattintotta a zárat, és óvatosan megemelte a ládika fedelét, először egy ujjnyira, aztán annyira, hogy beférjen a résen a keze. Benyúlt, kotorászott benne a kezével, és kivett egy nagy száraz mohacsomót, amelyből egy csőrös fejecske kandikált ki. – Mi ez? Kiscsirke? Kiscsirkét hoztál? István széthúzta a mohát, és a lábai kivételével egy fürjfióka vált láthatóvá. – Nem. Ez fürj, kisfürj. A fürjfióka kábultan pislogott, de hirtelen magához tért, és hangos csipogásba kezdett. – Kisfürj! De jó! Add ide! – kérte Rozika. – Nem. Nem lehet. Beteg. Bibis a lába. El van törve, nézd – és István mutatta. – Nem tud vele menni. Befáslizzuk, és összeforr majd a csont. Ha befásliztam, akkor megfoghatod. Addig csak nézni szabad. Kerítek egy papírdobozt, kilyukasztom az oldalát, és a lyukon keresztül. A csipogásra előjött Anna is. – Megjöttél? Jaj, mit hoztál már ide? – kérdezte. – Fürj, anya. Kisfürj! Bibis az egyik lába. De apa meggyógyítja. – Fürj? Nem csak folyton emlegeted, már haza is hozod?

Oravecz Imre

Oravecz Imre kortárs szerző a Heves megyei Szajlán született 1943. február 15-én.

Általános iskolába szülőfalujában járt, Szentgotthárdon érettségizett. 1962 és 1967 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen tanult magyar–német szakon, és ugyanott diplomát szerzett. Első versei az Alföldben jelentek meg 1962-ben – 1975-ig egyetlen más hazai országos terjesztésű orgánum sem közölte szövegeit. 1967-ben Budapestre költözött. 1968-ban versei megjelentek az újvidéki Hídban, Bori Imre kísérőtanulmányával. Első kötetét a Szépirodalmi Kiadó szerkesztői visszautasították, de verseit beválogatták a Költők egymás közt című antológiába, amelyben a fiatal költőt Weöres Sándor mutatta be. Első önálló kötete, a Héj négy évvel később, 1972-ben jelent meg a Magvető Kiadónál. Nem sokkal később disszidált: először Párizsba, később Londonba ment, majd 1973-ban három hónapot az Egyesült Államokban, Iowa Cityben töltött az International Writing Program irodalmi ösztöndíjasaként. Még ebben az évben hazatért Magyarországra. Illyés Gyula lánya, Illyés Mária közbenjárására 1974-től a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Idegennyelvi Intézetében volt tanársegéd. 1976-ban másodszor is disszidált: Chicagóban beiratkozott az Illinois-i Egyetemre, nyelvészetet és kulturális antropológiát tanult. Nemsokára újra hazatért. 1979-ben a Magvetőnél megjelent Egy földterület növénytakarójának változása című második kötete, a Móra Kiadónál pedig Máshogy mindenki más című gyermekverskötete.
1982 és 1984 között az Élet és Irodalom munkatársa volt, A hopik könyve című harmadik verseskötete 1983-ban jelent meg. 1985–86-ban vendégtanár volt a Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i campusán: angol versírást tanított, a modern német líráról adott elő, fiával bejárta a délnyugati államokat. 1988-ban újra disszidálni akart: egyéves berlini DAAD-ösztöndíja után nem kívánt visszatérni Magyarországra, de a rendszerváltozás miatt harmadszor is hazatért.
Megjelent 1972. szeptember című negyedik, nagy sikerű verseskötete. 1989-ben József Attila-díjat kapott, de azt nyílt levélben visszautasította. 1990-ben kormányfőtanácsosi minőségben a miniszterelnök tanácsadó testületének tagja lett. Tíz hónap múlva lemondott tisztségéről. 1991–92-ben főmunkatársa és rovatvezetője volt az Új Magyarország című napilapnak, de távozni kényszerült, ahogyan egy évvel később a Pesti Hírlaptól is. 1994-ben a Helikon Kiadónál A chicagói magasvasút montrose-i állomásának rövid leírása címmel megjelent egybegyűjtött verseinek kötete.
1995-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára Piliscsabán, német irodalmat és amerikai őskultúrát tanít. Eddigi költői fő műve, Halászóember (Szajla. Töredékek egy faluregényhez 1987–1997) című verseskötete 1998-ban jelent meg a pécsi Jelenkor Kiadónál. 2003-ban Kossuth-díjat kapott. Az indoklás szerint költői életművével, a tárgyias költészet objektív világának átszellemítésével, líra és epika, vers és próza poétikailag termékeny szintézisének megteremtésével érdemelte ki a kitüntetést. A régóta tervezett, az életmű alakulásának középpontjában álló faluregény első kötete, Ondrok gödre. Az álom anyaga, első könyv (Pécs, Jelenkor) 2007-ben jelent meg; folytatása, a Kaliforniai fürj 2012-ben. Legutóbbi könyve, a Távozó fa című verseskötet 2015-ben jelent meg a Magvető Kiadónál. Regényfolyamának új összefoglaló címe A rög gyermekei. Az első kötet (Ondrok gödre) új, átdolgozott kiadása a 2006-os Könyvhétre jelent meg, ezt követi a Kaliforniai fürj, a regénysorozat harmadik darabja pedig az Ókontri lesz.
___________________________________

Hevesi Judit: Holnap ne gyere

Hevesi Judit második verseskötetének címe sajátos meghívásként is olvasható: holnap ne gyere, azaz a megszólított kap egy időben konkrét invitálást illetve annak kérését, hogy mindezt ne tegye meg. Izgalmas első kötete (Hálatlanok búcsúja, 2015) kollektív traumák továbbélését és továbbörökítését járta körül - nem egyszer éppen a körpanoráma eszközeivel. A Holnap ne gyere modalitásában és szándékában is újabb, másik lépés. A versek mélyszerkezetében egy párkapcsolat utáni űr viszonyvilága rejlik, amelyben az én és a te, a jelenlét és a hiány pillanatnyi jelentése képlékeny és bizonytalan. A versek olykor tárgyszerűségükben dokumentálják a másik hiányát, illetve azt, hogy ez a hiátus miképpen alakítja újra az én azonosságát. Az érzelmesség és az irónia Hevesi lírájában egymás mellett van, egyik a másikból merít erőt. Hogy a kötet többszólamú is legyen, arról ellensúly gyanánt olyan állatversek gondoskodnak, amelyek valóban megtörtént, újságokban megjelent, a sajtó nyelvéből átírt példázatok, és amelyek egyszerre mutatják meg az állatok antropomorf mivoltát és emberi kapcsolataink hol animális, hol bestiális rétegeit.

Várható megjelenés: 2017. március 30. | Tervezett oldalszám: 64 oldal | Méret: 100 x 170 mm |
Tervezett ár: 1990 Ft | ISBN: 978 963 14 3554 2

Maszkabál

Ahogy a pincér kihozta a rizottót,

már bántóan széles volt a mosolya.

Két körben szolgált fel limoncellót

regalo, regalo, ismételgette,

majd rossz angolsággal randevúra hívott.

Vissza kellett őt utasítanom,

ez a város mégiscsak süllyed,

és különben is irtózom a galamboktól.

Pedig áldozatkész férfi lehetett:

tombolt az Európa-bajnokság,

és éjjel, a város másik végén

a kivetítőn láttam, az olaszok játszottak valakikkel.

Kevesebbet gondoltam ott rád,

és többet arra, hogy el kellene költözni végre.

Aztán arra, hogy mindegy:

egyszer mindenhonnan haza kell menni.

Hazamegyek. Minden marad a régiben.

Álarcom, mint az elhagyott város, felveszem.

Családi vállalkozás

Ha véget ér egy kapcsolatom, apám kimeszel.

Anyám bútorokat tologat,

lecseréli a függönyöket,

ablakot pucol.

Megint minden fejre állt,

még most is csak beléd szédülök,

az ágy támlájánál régi tükör,

ha szeretkeznénk, épp látnád benne magad.

Nem választhattam árnyalatot sem,

gyöngyházfehérben múlsz el,

benned egy leheletnyi rózsaszín.

Végtére is sosem volt közöm hozzád.

Vezek lés

Több mint két évtizede vándorol a Csendes-óceánban,

hangja egyik fajtársáéhoz sem hasonlítható.

A cet minden ősszel és tél végén

átszeli az óceán teljes északi részét,

magányos vonulását tengeralattjárókat követő

hidrofonok segítségével figyelik.

A társtalan bálna 52 hertz körüli frekvencián énekel,

bár hangja az utóbbi években kicsit mélyül,

ez valószínűleg öregedésének köszönhető.

Az összes többi bálnacsoport a 10-től 40 hertzig

terjedő frekvenciatartományt használja, az emberi fül

érzékelésének alsó frekvenciahatára 20 hertz körül mozog.

Egy-egy ének hossza 10 és 30 másodperc,

a cetek énekének oka a mai napig nem ismert.

Hogy az 52 hertzes, kivételes bálna éneke

és vonulási útvonala is eltér társaitól, mégis,

minden évben, a világ több pontján észlelték,

azt mutatja, az állat jól van,

csak épp nagyon magányos lehet. 

Egy másik erdő

Ültettem neked egy erdőt.

Gondosan válogattam meg a fákat,

a levelek erezetét, a színeket.

Hónapokig tapostam ki a legszebb ösvényt,

igyekeztem visszatartani a levegőt,

hogy tiszta maradjon az érkezésedig.

Aztán egy reggel fuldokolni kezdtem.

Álmomban egy másik erdő rég elkészült neked.

Rohantam hozzád, kopogtam, gyere, készen van,

nézd csak meg, itt minden a tied,

de panaszkodni kezdtél a fák szabálytalanságára,

(azt mondtad, rám emlékeztetnek),

ingatagnak találtad az ösvény,

túl karakteresnek a levelek erezetét,

és nem értetted, hogy feledkezhettem meg a csalánokról.

A te erdődben állok, egyedül.

Hány év telhet így el?

Becsukom a szemem,

hátha felgyorsul velem az idő,

és igyekszem minden erőmmel

szabadulásom pillanatára gondolni:

Kidől a fa, nem látni sehol egy erdőt.

Kiadói ajánlatok - új könyvek

Athenaeum Kiadó

J. Kenner: Izzó vágy

REJTÉLYES VISZONY
ÉRTHETETLEN BŰNÖK
MEGRÉSZEGÍTŐ FÁJDALOM
IZZÓ VÁGY

Mi lehet vonzó egy férfiban? A sejtelmesség? A titokzatosság? A kiszámíthatatlanság? Esetleg az, hogy gazdánk lesz, és örökké rabságban tart majd bennünket? Kat nem az átlagos fiatal nők életét éli. Apja csaló, ő is benne van egy-két stikliben. Szexuális élete nem igazán kielégítő. Cole magányos férfiként tengeti mindennapjait. Sármos, különleges, de sötét titkokat őriz, emiatt szinte soha nem lehet felszabadult. Kat már-már feladatának érzi, hogy átadja magát Cole-nak és a bűnös élvezetnek. A férfi biztos abban, hogy szerelme veszélyes utakra tévedt. Kat azonban érzi, hogy szenvedés nélkül nincs gyönyör. Fájdalom nélkül nincs boldogság. Kínzatás nélkül nincs szenvedély. Tudja, hogy az egyetlen út, ha Cole rabszolganőjévé válik, és mindent megtesz, amit a férfi akar.

Saroo Brierley: Oroszlán

Mi történik akkor, ha egyszer csak egy zakatoló vonaton találjuk magunkat, és azt sem tudjuk, merre robogunk? Ha nem emlékszünk a kisváros nevére, ahonnan elindultunk? Mi lesz velünk, ha Kalkuttába keveredünk, és a múltunkról semmiféle információnk nincs? Szárú, az ötéves indiai kisfiú egy szerencsétlen véletlen folytán India egyik legveszélyesebb városába kerül. Volt otthona, most nincs semmije. Mit várhat az emberektől, az érzéketlen tömegtől? Vajon túl lehet élni azokat a megpróbáltatásokat, amelyek elé az élet állítja őt? Hogy juthat el egy kisfiú Indiából Ausztráliába? Képes lesz új életet kezdeni? Találkozhat még valaha az édesanyjával? Megtudhatja egyáltalán, hol élte le élete első öt évét? Vajon ki lehet az igazi oroszlán?

Az Oroszlán Saroo Brierley valós története a kitartásról, az önfeláldozásról és a hitről.

A könyv alapján készült a többszörös díjnyertes film Nicole Kidman, Rooney Mara és Dev Patel főszereplésével.

_________________

Menő Könyvek

Lucinda Gray: Az aranykalitka

A tizenhat éves Katherine Randolph egy virginiai farmon nő fel, így el sem lehetne képzelni számára távolabbi világot az angliai Walthingham-birtoknál. Öröksége folytán azonban belecsöppen az 1820-as évek angol elitjébe, és még arra sem jut ideje, hogy ezt megszokja, amikor bátyja rejtélyes körülmények között meghal. Képtelen elfogadni, hogy baleset történt, majd a következő tragédiát sem. Furcsa látogatók kezdik zaklatni a ház lakóit, és főhősünk számára is egyre több sötét összefüggés rajzolódik ki. Vajon Katherine képes megőrizni ép elméjét, és nem roppan össze, mielőtt rájönne az igazságra?

Ha szereted a krimibe illő, váratlan fordulatokat és bírod a feszültséget, akkor ne félj, nézz a gyönyörű díszletek mögé, ahol az elfeledett múlt kísért.

Terjedelem: 272 oldal Méret: 135 x 215 mm Kötés: Füles kartonált Ár: 2990 Ft ISBN: 978 963 4033 47 9

__________________

 General Press

Megjelent Amanda Prowse Mit vétettem? című könyve

Visszaszerezni mindent: nevet, hitet, álmokat

Amanda Prowse: Mit vétettem?

Kathryn Brooker anya és feleség. Két szép kamasz gyermeke, vonzó, iskolaigazgató férje oldalán olyan életet élhet, amilyet mindenki irigyel: az angol kisváros elit iskolájának tanári kara, a barátaik, a jómódú szülők sokasága. Egy nap azonban olyasmi történik a mindig rendes ház falai között, amely áthúzza, összekaszabolja a tökéletes élet, a mintacsalád eddig ismert képét. Mert a zárt ajtók mögött szenvedés volt, kín és megsemmisülés.

Amanda Prowse könyve a tűrés és a küzdelem regénye, a gyermekeiért magát is feláldozó nőé, aki végül mégis képessé válik a harcra, amellyel saját magának tartozik. De hogyan kaphat erőre egy reménytelen asszony, miként képes megváltoztatni a sorsát, elhagyni azt a földi poklot, amelybe jószántából lépett? A Mit vétettem? ennek a történetét tárja az olvasó elé, a ráeszmélést, a megkönnyebbülést és a reményt, hogy mindig van lehetőség új életet élni.


Terjedelem: 340 oldal
Méret: 137 x 197 mm
Kötés: füles kartonált
Ár: 3490 Ft
ISBN: 978 963 643 971 2

_________________________________

Magvető Kiadó

Szálinger Balázs: 360°

Szálinger Balázs új kötete részletekben gazdag nagytotál, lírai körpanoráma. Nem egyetlen pillanatfelvétel, hanem felvett pillanatok páratlanul izgalmas sorozata. A 360° lapjain egy teljes világ bontakozik ki fokról-fokra: tájjal és idővel, újabb és újabb rétegekkel. Természettel és történelemmel, illetve e kettő szintéziseként: természettörténettel. Szálinger ebben a kötetben – éppen a térkép metaforáján keresztül is - új poétikai úton indul el: szabad verseiben messzebb kerül a zárt, szabályos formáktól, az alanyiságtól és a tárgyszerűség, egyfajta visszavont személyesség lesz a hangsúlyosabb a szabálytalan szépségű nyitott szerkezetekben.


Megjelenés: 2016. október
Oldalszám: 80 oldal
Méret: 110 x 170 mm
Kötés: Keménytábla
Ár: 1990 Ft
ISBN: 978 963 14 3400 2

___________________________

Spinoza Szinház

Február 9. csütörtök 19 óra
A Pulitzer-ügy

A tizenhét éves makói fiatalember egy szó angol tudás és egy cent
nélkül elindul Amerikába. 22 évesen már szenátor, felküzdi magát a
leggazdagabb amerikaiak közé, megépíti New York első felhőkarcolóját,
megteremti a modern újságírást, perli Amerikai elnökét, küzd a
sajtószabadságért és a demokráciáért.

Joseph Pulitzer: Fodor Tamás
Th. Roosevelt/ Albert Pulitzer: Makranczi Zalán
Bírónő/újságírónő: Szinetár Dóra

Írta: Sándor Anna
Dramaturg: Szeredás András
Rendezte: Czeizel Gábor

Jegyár: 3000,- helyett 1500,-


Mint ismeretes, az első 20 jelentkezőnek
50 %-os kedvezményt biztosítunk.

És aki már korábban váltott erre az előadásokra jegyet, ’kárpótlásul’
egy másik, szabadon választott előadásra kérhet 50%-os kedvezményt.

Spinoza Színház
1074 Budapest, Dob u. 15.

Tűzvészkert, Életválságok meséi, Hangoskönyvek

Hangoskönyv ÚJDONSÁGok + a Magvető Kiadó könyvbemutató i- új könyvek

 Cserna-Szabó András

Veszett paradicsom

Rudolf Péter előadásában

Cserna-Szabó András - azonos című könyvéből válogatott - novelláiban a férfiak kallódó Ádámok, akik hol léhán, hol elképesztő elszántsággal vetik bele magukat az önpusztításba, az apokalipszisbe, a nők pedig csábító, rafinált Évák, akik hol ifjú perditák, hol érett szépasszonyok bőrébe bújnak, de mindig taszítanak egyet a lejtőn lefelé csúszó (elvileg) erősebbik nemen. Persze ez a pusztulás egyáltalán nem lehangoló, inkább groteszk, abszurd és vicces. Nemcsak szánjuk hőseit, hanem bizony velük (sokszor rajtuk) nevetünk, s közben nem feledkezünk meg a kulináris élvezetekről sem.

P. L. Travers

A csudálatos Mary visszatér

Pokorny Lia előadásában

A Banks gyerekek egy nap sárkányeregetés közben furcsa jelenségre figyelnek fel. Sárkányuk helyett a felhők közül egy szikár kis figura ereszkedik alá. Hóna alatt a jól ismert papagájfejű ernyő, kalapján is ismerősek a százszorszépek. Mary Poppins visszatért. A cseresznyefa utcai ház újból titokzatos események színhelye lesz, és a gyerekek hétköznapjai ismét megtelnek a tündérmesék varázslatával.


További részletek itt

George Orwell

Állatfarm

Rudolf Péter előadásában
MP3 CD

„Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél." Orwell 1943/44-ben írott műve - amelynek a szerző a Tündérmese alcímet adta - ténylegesen a sztálini korszak szatírája, de természetesen minden elnyomó, totalitárius rendszerre ráillik.

Karinthy Frigyes

Hölgyeim és Uraim! - Humoreszkek

Rudolf Péter előadásában

Karinthy Frigyes legolvasottabb íróink egyike, egyben a legtöbbször idézett és emlegetett humorista. S még inkább filozófus, aki regényekben, novellákban és nem utolsósorban mulatságos humoreszkekben fejezte ki nézeteit és életfelfogását.


__________________________________________________________
 

A Magvető Kiadó

szeretettel meghívja

Boldizsár Ildikó
Életválságok meséi

című új kötetének bemutatójára
2016. november 24-én 16 órára
a Rózsavölgyi Szalonba
(1052 Budapest, Szervita tér 5.)

A szerzővel Horváth Gergely beszélget.

Boldizsár Ildikó: Életválságok meséi Mesekalauz útkeresőknek – 55 öngyógyító történet „Minden élethelyzetben egy történetben vagyunk – s ha szerencsénk van, ez a történet a sajátunk. A bajok akkor kezdődnek, ha mások történetét kezdjük el irigyelni, és az ő történetüket akarjuk a sajátunkként megélni. Vagy akkor, ha saját mesénkben kimerülnek a továbblépési lehetőségek, netán eltévedünk benne, nem ismerjük fel segítőinket és ellenfeleinket, sőt össze is keverjük őket… Ilyenkor átírhatjuk a történetet vagy átléphetünk egy másikba. Szabadságunkban áll dönteni arról, hogy melyik történetet akarjuk mintaként, követendő példaként magunk elé állítani. Mint ahogy arról is szabadon dönthetünk, hogy milyen legyen a mi történetünk: reprodukáljunk és kövessünk egy már meglévőt vagy létrehozzunk egy sajátot? Mindkettőben sok lehetőség rejlik. A meseterápiában úgy segítjük ezt a folyamatot, hogy több síkon is kapcsolatot keresünk a hagyományban fennmaradt szövegekkel: élővé, sőt mindennapi gyakorlattá tesszük a történetekbe zárt üzeneteket. Arra helyezzük a hangsúlyt, hogy mindenki a »személyes meséjével« találkozhasson, s ennek segítségével bontsa ki az életútjában rejlő lehetőségeket. A cél nem más, mint megtalálni az egyetemes szellemi tanításokban azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek az egyént saját mintázatai alapján vezetik a rendezettség állapotához.” Boldizsár Ildikó

Részlet a kötetből

Mióta világ a világ, az ember újra meg újra bajba kerül: hol önmagában, hol pedig azon kívül. Az emberiség története válságok története, alig van olyan korszak, amely ezek nélkül zajlott volna. Életünket, sorsunkat döntően befolyásolja, hogy mit kezdünk a bajokkal, legyenek azok bárhol is. Kimászunk belőlük, vagy elmerülünk bennük? Megoldjuk őket, vagy vergődünk? Egyszerűen szólva: képesek vagyunk-e a fejlődésre, változásra, vagy megrekedünk? A mesék képeinél maradva: útnak indulunk-e, vagy kővé változunk?
Évezredek óta rendelkezésünkre áll egy olyan „válságkezelő program”, amelyről elmondható, hogy nemcsak az idő próbáját állta ki, hanem minden esetben bizonyította jótékony hatását. Az ember mindig félt valamitől. Villámlástól, fenevadaktól, sötétségtől, betegségektől, más emberektől – hosszan lehetne sorolni a történelem megannyi félelemforrását, amelyek kivédésére a legtöbb esetben nem lehetett előre felkészülni, mert váratlanul lendültek támadásba. Az archaikus ember megoldásokat keresett az őt szorongató helyzetekre, és történetekbe zárta mindazon tapasztalatait, amelyekre „válságkezelés” közben szert tett. Így születtek meg a mesék, amelyek tértől és időtől függetlenül képesek útmutatásra, annál az egyszerű oknál fogva, hogy nemcsak a krízishelyzeteket nevezik meg, hanem az azokat kísérő lelki folyamatokat is képekre fordítják, mi több, kiutat is mutatnak belőlük. Tudatunk születésünk óta nyitott a történetekbe kódolt tudás megértésére és használatára, a képekben való gondolkodásra és a „képes beszédre”. A képek mögött felsejlő történetek megértése azonban ma már nehezebben megy, mert elveszítettük kapcsolatunkat azzal a világképpel és nyelvvel, amely a történetek – mesék és mítoszok – mögött áll. Pedig amikor egy ezer évvel ezelőtti mese úgy kezdődött, hogy „a sárkányok elrabolták az égről a Napot, a Holdat és a csillagokat”, az pontosan azt jelentette, mint amikor manapság azt mondjuk: „az élet teljesen kilátástalan, semminek nincs értelme”. Ezer évvel ezelőtt és most is csupán egyetlen kiút jöhetett szóba: vissza kell szerezni a fényt, és le kell számolni a sárkánnyal. Ez akkor is ugyanolyan nehéz volt, mint manapság.

Zenei magazin. Új könyvek. Könyvbemutató

A magazin szójátékosan többértelmű címének most különleges aktualitást ad Bob Dylan Nobel-díja.

Dal+Szerző magazin

Megjelent az Artisjus negyedéves, zenei magazinjának legújabb száma. Online is lapozható, olvasható teljes terjedelmében:

Úgy gondolja, ha megírja, milyen az ő cipőjében lenni, másoknak is segítséget nyújthat. Az őszi Dal+Szerző magazin címlapján Szeder-Szabó Krisztina, dalszerző-énekes. Idén új lemezt jelentetett meg – a korábbiaknál szövegileg érzelmesebb, bátrabb anyag született, melyek mindegyikét Szeder jegyzi.

Palya Bea ugyanolyan szenvedéllyel ír, ahogyan zenél: egy fura este kapcsán vizsgálja a női dalszerzők helyzetét Hova tűntek a nők? címmel.

A háttérben dolgozókról sem feledkeztünk meg: Lotfi Begi producerként számos előadót és dalt vitt sikerre az elmúlt években. Kísérletezésről, trendkövetésről, a magyar popzene divathullámáról beszélgettünk.

Közben izgalmas háttérmunka folyik egy patinás intézményben is: a Zeneakadémia kulisszái mögé Fekete Gyula, a zeneszerzés tanszékének vezetője kalauzol. Kurtág, Ligeti óta a mai napig is csak arra bíztat az intézmény: „beszéld a saját nyelvedet!”.

Rengeteg régi magyar popfotót köszönhetünk neki, legalább ezer fotója szerepel a Fortepan oldalán. Urbán Tamást kérdeztük, aki a magyar popkultúra történetének egyik legfontosabb fotóriportere.
Kik írják, mennyi pénzt termel, és egyáltalán mi az a konzervzene? Ugyanaz, mint a stockzene, produkciós zene vagy könyvtárzene. Alkalmazott zene, ahol minden mű kontextus nélkül születik.
_____________________

Magvető: megjelent Erdős Virág, Esterházy Péter, Szabó T. Anna új kötete és két új könyv a Tények és Tanúk sorozatában

Erdős Virág: Világító testek 100 kis Budapest Erdős Virág kétszer száz budapesti képe – száz vers és száz fotó – nem bagatell darabok. Megrendítenek és megnevettetnek. Meglepő, hogy milyen ismerősek. Ennek a Budapestnek a lakói észrevenni nem akart emberek, akik pedig a honfitársaink, és észrevenni nem akart mondatok, amiket pedig mi mondunk ki és nekünk mondanak. Ezek a budapesti képek rólunk szólnak. Budapest határai nem a város határai: Erdős Virág könyve az országról szól, amelyben élünk.

Megjelenés: 2016. október 12. Oldalszám: 224 oldal Méret: 135 x 135 mm Kötés: keménytábla védőborítóval Ár: 2990 Ft ISBN: 978 963 14 3393 7

Esterházy Péter: Drámák Esterházy Péter 2009 és 2015 között írt drámái először kerülnek kötetbe. Műfaji, szerkezeti, nyelvi szabadságuk és jellegzetességeik, sajátos szerzői utasításaik nem ismeretlenek a Daisy, a Búcsúszimfónia és a Rubens olvasói előtt, ahogyan a zenei kompozíciókkal való kísérletezés sem. Talán csak több lett a csönd. Az öt felkérésre írt öt különböző, saját törvényekkel bíró szöveg a korábbi művekkel, az európai drámairodalommal és egymással is szüntelenül kapcsolatba lép. Angyalok és kihallgatótisztek, Haydn és Joplin, apák és fiúk, egy dadogó próféta és az öregedő Úr, család, hagyomány, válság és felelősség, hit, szabad akarat, alkotás és pusztulás – a szín változik, a drámák közösek. Rémület, vidámság, bizakodás és kilátástalanság. (csönd vagy zene, vagy csönd, mely zene) Esterházy Péter egyik nagy drámaírói teljesítménye ez.

Megjelenés: 2016. október 12. Oldalszám: 456 oldal Méret: 140 x 215 mm Kötés: Keménytábla védőborítóval Ár: 3990 Ft ISBN: 978 963 14 3470 5

A Szembesülés cselekménye

Műhelyszöveg - Szembesülés

Cselekmény. A Szembesülésnek – a szó hagyományos értelmében – nincs szüzséje, meséje, nincs kronologikus sorrendbe állítható eseménysora, nincsenek a szó szokványos jelentésében vett történései. Az epizódok inkább állóképszerűek: mozgás helyett helyzeteket, cselekvés helyett cselekvési szándékot vagy a tettek következményeit, történetmondás helyett monológokat és leveleket találunk. Ha nagy‑nagyritkán meg is mozdul valami, akkor egy parányi mozzanatra megállapítások, értékelések, emlékek, elképzelések, következtetések egész sora épül rá, szinte úgy tűnik, hogy a kis történés csupán ürügyül szolgál a „felépítmény” létrehozásához. Ha a cselekményt kirántjuk a rá telepített torony alól, ez utóbbi össze sem dől, megáll egymagában, megtartja önnön logikája, szerkesztettsége. Ezzel szemben a cselekvő mozzanat önmagában sovány banalitásnak tűnik, jószerivel alkalmatlannak arra, hogy mint „a mű cselekményének” egy része identifikálódjék.


A regény meséjének, sztorijának a megragadása nehézségbe ütközik azáltal is, hogy a szerző bámulatos szaporasággal váltogatja az idősíkokat és a helyszíneket. Nem hogy a részeknek vagy fejezeteknek, hanem gyakran még az egyes bekezdéseknek – ad absurdum: egy‑egy mondatnak – sem egységes az ideje, a helye. (Az idősíkok elkülönítésére tett kísérletünknek külön fejezetet szenteltünk Utószavunkban.) Így aztán nem ritkán – a regény meséjének rekonstruálásakor – problémát okoz egy‑egy esemény besorolása az időrendbe. Legtöbbször csak bizonyos összefüggések, ok‑okozati viszonyok felismerése valószínűsíti az elő‑ és utóidejűséget.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a szerző minduntalan kilép, kiles, kikacsint a regény idejéből. És itt nemcsak a múltbéli események gyakori felidézésére, a rájuk történő utalásokra gondolunk, hanem arra is, hogy egy‑egy epizódra az ún. „szerzői jelenből” láthatunk rá, sőt, olykor egy ennél is távolabbi időből, valamely feltételezett, megjósolt jövőből kapunk üzeneteket.

Mindezeket a nehézségeket figyelembe véve a Szembesülés cselekményét sem lehet első „nekifutásra” meghatározni (mint ahogy témáját sem lehetett). Annál is kevésbé, mert az elmondottaknak mintegy ellenpontozásául néhány regény‑fejezet meg éppen mozzanatosságával, kronologikus cselekménysorával cáfol rá a mű egészének stílusára, így akár hajlamosak lehetnénk ezeket a regényhelyeket alapul véve kimutatni a műegész cselekményét. Tévedés volna, hisz itt csupán mellékszálakról, a fő történések sodrától vagy távol eső, vagy annak epizodikus részletét tartalmazó eseményekről van szó.

Az első ilyen többé‑kevésbé folyamatosan végigvitt történet a Júlia‑szerelem epizódjait követi nyomon (I. rész, 6. fejezet és II. rész 1‑4 fejezet). A második: Oresztész érkezése Athénba, találkozása Elektrával és látogatása otthonukban (III/1‑3. és részben 4. fejezet). Meg kell jegyeznünk, hogy a viszonylagos folytonosság itt azért mindkét esetben fel‑felbomlik egy idézett levél, egy közbevetett emlék, néhány kisebb elméleti fejtegetés, eszmefuttatás, lírai intermezzo révén.

A harmadik egységes cselekményű regény‑hely: a VI. rész 2., 3. és részben 4. fejezete – azzal a különbséggel, hogy az epizódok itt „egységesen fordított sorrendben” követik egymást (lásd a 196. és 198. jegyzetet is).

Negyedikként a VI. rész utolsó, 6. fejezetét kell említenünk: itt már valóban igazi „sztorival” van dolgunk: Oresztész és Püladész kalandos odesszai utazásának fordulatait követhetjük nyomon: mintha egy pikareszk‑regénybe csöppentünk volna.


Az utolsó, nagyjából egységes cselekményű hely: a IX. rész első fejezete: Oresztész és Éva abháziai utazása.

Ezeket a részleteket azért kellett megemlítve elkülönítenünk, mert midőn kísérletet teszünk a cselekmény megközelítésére, rájuk már nem térünk ki.

Szólnunk kell még a regény keretjátékáról. A mű legelején és legvégén ugyanazon a helyen és azonos szituációban találjuk Oresztészt: egy kiserdőben, hajladozó páfrányok és fel‑felröppenő denevérek közepette, amint egy forrás víztükréhez hajlik. Abban azonban nem lehetünk teljességgel bizonyosak – erre semmilyen utalást nem találunk –, hogy e két helyzet időben is egybeesik‑e. (Főként, hogy a helyszín még kétszer megjelenik a regényben, habár módosult tartalommal.) Mégis valószínűsíthető, hogy e bizonyos kiserdőben Oresztész csak egyszer fordult meg, mégpedig Agamemnon sírjától jövet. Egyetlen egyszer hajlott a forráshoz is; az eltérések csupán a felbukó emlékképekben, illetve „jövő‑hallucinációkban” mutatkoznak meg. Némi elemzői túlbuzgósággal akár azt is állíthatnánk: a regény egésze nem egyéb, mint a forrás víztükrébe néző Oresztész memória‑ és fantáziaképeinek bizonyos elv szerint elrendezett gyűjteménye. Metaforikusabban: mindaz, ami a regényben megjelenik, Oresztész víztükör‑arcmása mögül csillog elénk.

Katherine Woodward Thomas: Boldogan élni - külön-külön

„A közhiedelemmel ellentétben az idő nem gyógyít be minden sebet. Mi igen.”
Katherine Woodward Thomas Boldogan élni – külön-külön című könyvéből

Katherine Woodward Thomas házasság- és családterapeuta 2011-ben indította el Tudatos elválás című online kurzusát, mely több ezer embernek segített könnyebben feldolgozni a szakítás fájdalmát. Könyvéből megtudhatjuk, hogy a válást hogyan tehetjük kevésbé kellemetlen folyamattá, illetve olyan tapasztalattá, melyből a későbbiekben építkezhetünk.

Mi a tudatos elválás?

Egy ötlépéses folyamat, mely során megtudhatjuk, hogyan köszönhet el egymástól egy pár békében, úgy, hogy utána is egészséges, őszinte és kiegyensúlyozott emberi kapcsolatot őrizzenek meg egymással.

Egy kijelölt útvonal, melyet követve a válás során mindkét fél a lehető legkevésbé sérül;

Egy világos útmutató, mely segít továbblépni.

„Miután szakítottunk a volt barátommal, olyan viharosak voltak az érzéseim, hogy képtelen voltam megnyugodni. A tudatos elválásnak köszönhetően sikerült kimásznom a gödörből és kialakítanom magamnak egy olyan életet, amit megérdemlek.” – Emma, Ausztrália

„Katherine műve egy egészen új mintát mutat be: azt, hogyan szakítsunk vagy váljunk el úgy, hogy utána képesek legyünk gyorsan felépülni, sőt, újjászületni.” – Rochelle, Egyesült Államok

„Soha többé nem hagyom el magam, és nem engedem, hogy kihasználjanak. Az évek alatt sok pénzt költöttem kurzusokra és könyvekre, de ez a program volt a leghatásosabb, megváltoztatta az életem!” – Beth, Egyesült Királyság

„A tudatos elválás alkalmazása óta eltűnt belőlem a düh. Nincs többé fájdalom.” – Beverly, Egyesült Államok

„Ez a könyv nagyon jó! Úgy éreztem magam az elolvasása után, mintha legalább hat találkozón lettem volna egy kiváló terapeutával. Mély érzéseket hozott felszínre, biztos, hogy ezek után másképp viselkedem majd a jövőbeni kapcsolatomban.” – Red Magazine

A szerző önmagáról és a könyvről: A szeretetteljes és harmonikus kapcsolatokért „Kulturális kreatívként” mindig is érdekelt, hogy az emberek milyen sokféleképpen tudnak kötődni egymáshoz. Időnként „szeretet-forradalmárnak” hívom magam, mert rengeteg időt gondolkozom azon, milyen képességek és készségek szükségesek ahhoz, hogy boldog, egészséges és harmonikus kapcsolatokat tudjunk kialakítani egymással. Ahogy sokan mások, én is megszenvedtem szüleim csúnya szakítását, felnőtté válásom során átéltem az összes rossz érzést, amit csak a köztük lévő elfojtott feszültségek okozhattak egy gyermeki lélekben. A mérgező kapcsolati minták kísértettek, egészen a harmincas éveimig, amikor is végre sikerült magamra találnom. Ekkor kezdődött a tanítói karrierem. Bár végzett házasság- és családterapeuta vagyok, és bestsellerszerző, legnagyobb sikeremnek mégis azt tartom, hogy számtalan órát töltöttem elmélkedéssel és beszélgetéssel, hogy az egykori sérült nőből azzá az energikus, kreatív és emberszerető valakivé válhassak, aki ma vagyok. És boldogan jelenthetem ki, hogy e fejlődési folyamat egyik legnagyobb ajándéka ez az újfajta tanítási módszer. Hiszen miután a férjem és én tíz év után úgy döntöttünk, hogy külön utakon folytatjuk tovább, képes voltam a válást másképp kezelni, mint anno a szüleim (akiket isten áldjon, mindketten nagyon jó emberek és nagyon szeretjük egymást, nincs harag a szívünkben.) És a volt férjemmel közös utazásból született meg a tudatos elválás 5 lépése. Azóta ezrek követték a példámat, hogy megírják a saját „boldogan élni – külön-külön” történetüket, új mintát létrehozva arra, hogyan fejezhetjük be romantikus kapcsolatainkat egymásra figyelve, gyűlölködés nélkül. Hiszem, hogy legnagyobb kihívásunk az életben – ezért legnagyobb győzelmünk is – az, hogy felülkerekedünk azon, ami majdnem elpusztít bennünket, és egy jobb, reménytelibb életet építünk belőle.

MÁS - rendezvény:

 Molnár Sansum Judit (University of Glasgow)

Nemzetiségek, autonómia és politikai közösségek Közép- és Kelet-Európában.

 A magyarországi helyzet. c. előadás helyszíne: MTA TK Kisebbségkutató Intézet, TK Könyvtár Olvasóterem (1014 Budapest, Országház utca 30. III. emelet) Időpont: 2016. augusztus 30., kedd 10:00

 Másabb

 Jászsági Civil Vándordíj 2016

A Jászsági Civil Vándordíjat és a vele járó 200.000 forint elismerést
hetedik alkalommal ítélte oda "A Jászságért" Alapítvány Kuratóriuma.

A 2016. évi Jászsági Civil Vándordíjat a Jász Alkotók Köre (Budapest)
kapta.

A Jász Alkotók Köre (JAK) művésztársaság 1995 júliusában rendezte első
nagy sikerű kiállítását a budapesti Gellért Szállóban. Még az év
decemberében megalakították közösségüket a Jászok Egyesülete
tagszervezeteként. A csoport ma 19 tagú, tagjai grafikusok, festők,
iparművészek, tanárok. Célul tűzték ki, hogy évente több kiállítást
rendeznek, s megismerik egymás alkotó környezetét.
 A JAK alapító vezetőjétől, Budai Jánosné Szalkári Rózsa
művésztanártól 2005-ben vette át a csoport irányítását Elter Tibor
festőművész. 2015-től a Jász Alkotók Köre elnöke D. Kovács Júlia
festőművész.

A képzőművész csoport működésének fontos állomása a nyaranta
Jászapátin megrendezett művésztelep. A JAK évente további két
kiállítást szervez tagjainak Jászberényben, illetve Budapesten. A Jász
Alkotók Köre művészeti közösség az egyéni és közös kiállításokkal
hozzájárul a jászsági gyökerű képzőművészek elismertségének
gyarapításához, ezért méltó a Jászsági Civil Vándordíjra.

A díjat 2016 őszén adják át a művészcsoport budapesti kiállításán.

Az önindukciós szöveg

részlet a Szembesülés műhelyszövegeiből 

  Az önindukciós szöveg

            Jobb híján ezzel az összefoglaló kategórianévvel láttuk el azon szövegrészeket, amelyek nem vagy csak nehezen lennének besorolhatók akár a szerzői közlés, akár – néhány esetben – a belső monológok csoportjába. A gyűjtőnév ilyen megfogalmazottságát az implikálta, hogy az alá sorolt szövegfajták mintha az epikai művet alkotó szerző szándékától függetlenül sarjadnának a mű testén, s önmagukat gerjesztve növekednének szavakból mondatokká, mondatokból bekezdésekké és nem ritkán fejezetrészekké vagy teljes fejezetekké. 

            Ilyenformán önindukciós szövegnek tekintjük a lírai betétek többségét (a), azokat, amelyek az epika műnemének kereteit átlépve sokkal inkább a modern költészet nehezen megragadható szabályait követve épülnek fel, továbbá a vakszövegeket (b) és a gerjesztett beszédműveket (c).

            A lírai betétek ugyan hangulatilag és átvitt, költői értelmük alapján eléggé plasztikusan illeszkednek a mű egészébe, kicsit mégis idegen testként élősködnek rajta; félő ugyanis, hogy még az egyébként edzettebb Nyájas is, aki átrágta magát az olykor oldalakra rúgó belső monológokon és nehezen követhető elméleti fejtegetéseken – itt, a lírai intermezzóknál óhatatlanul továbblapoz, olvasatlanul hagyva, például, a denevér‑ és páfrány‑szimbolizmust, az argoszi gesztenyék ódáját, a híd tövében terjengő latrina‑bűz elégiáját, a dadaista akrosztichonokat, a regényírás panteista apoteózisát, a szerelem megannyi evokációját, a Püthia‑látomásokat, az Apolló‑szózatokat stb. Ám, ha kellő elszántsággal ezen passzusokon át is verekszi magát, vajon mit kezd a még a fentieknél is elvontabb (vagy inkább: az elvontság látszatát keltő) szövegburjánzásokkal, amelyek – alighanem a szerző szándékának megfelelően – nem ritkán teljesen értelmetleneknek tűnnek. Az ilyen vakszövegek talán a mű egyébként sűrűre szőtt matériáját lennének hivatva fellazítani, ám kérdés, hogy emészthetetlenségük révén nem ellenanyagként működnek‑e, s nem zilálják‑e szét a mű konstrukcióját.

            A lírai kitérők és a halandzsaszövegek mellett önindukciós szövegként értelmezhetjük egyes szereplők bizonyos beszédműveit, amelyek ugyan szabályos, érthető mondatokból, ezek logikus egymásra következéséből tevődnek össze, ám lényegüket – és művön belüli szerepüket – tekintve tökéletesen fölösleges üresjáratok benyomását keltik. Mintha időnként a szerző bekapcsolna valamely beszéd‑oszcillátort amely önműködően előállítja és kiköpi a semmitmondó szövegeket, s ezekből azután tetszés szerinti hosszúságúra vágott darabokat adhat Zióta vagy Kéthia szájába, jobbára tekintet nélkül arra, személyiségüknek megfelelnek‑e, s az adott helyen és időben, a fennálló szituációban egyáltalán lehetségesek‑e ezek a terjengő mondatok.

            Az önindukciós szövegek némelyikének olvasásakor olykor az a benyomásunk, csak azért kerültek a regénybe, hogy majdani kritikusok számára kifogásolható részletekként legyenek idézhetők. Ha e feltételezést elfogadjuk, az esetben máris................................................................ a szerző szándékának eleget téve.

            A Szembesülés szövegtípusainak elemzését zárjuk annak a vizsgálatnak az ismertetésével, amelynek során az egyes....................................................................................................................... ..........................................további.............................................................................................................szerkezeti egységekre vonatkozó és megfelelően modellezhető (az alkalmazott matematikai apparátus ismertetésétől megkíméljük a Nyá........................................................................................................) .................................................................................................megalapozottsága és egyértelműsítése statiszti..................................................................................................................................................

Szöveg üzenet küldés

---

                [1] Kolozsvári Grandpierre Emil állapította meg Márairól, hogy a következő munkamódszerrel dolgozik: reggel felkel, megmosakszik, reggelizik, felöltözik, aztán leül pedáns rendben tartott íróasztalához, maga elé vesz egy köteg hófehér papírlapot és a legfelsőre ráír egy szót, mondjuk azt, hogy „polgár”. Aztán feláll, átöltözik, elmegy otthonról, benéz néhány kávéházba, újságot olvas, bankba megy, postára ad néhány levelet, megebédel, sétál, emberekkel találkozik és beszélget, meglátogat valakit, ül egy kicsit egy parkban, és amikor estefelé hazamegy, az asztalán ott várja egy kész szöveg, amelynek első és egyetlen szava azóta önmagától teljes regénnyé szaporodott. Azaz: „Márai regényei szószaporodás útján keletkeznek”.

                [2] Szentkuthy Miklós műszava a Prae-ből.

A Corvina Kiadó augusztusi újdonságai

Ebben a blogban a címemre érkező könyves hírlevelek, értesítések, meghívók szövegéből válogatok. - ajánló, könyvújdonság, könyv, új könyvek, a Corvina Kiadó augusztusi újdonságai  Georg Klein: Haza helyett Memoár Georg Klein (1925), magyar származású sejtbiológus, immunológus, onkológus, esszéíró, feleségével Eva Klein rákkutató biológussal 1947 óta Svédországban él. A daganatképződés sejtszintű folyamatainak, a rákos megbetegedések virológiai és immunológiai szempontú vizsgálatának nemzetközileg elismert tudósa. Az 1980-as évek óta megjelenő önéletrajzi munkáit, esszéköteteit, tudományfilozófiai írásait sok nyelven kiadták. Haza helyett című memoárjában a gyerekkor, a háborús évek, a menekülés és megmenekülés, az emigráció és a tudományos életpálya történetét mondja el a tőle megszokott bölcsességgel, éleslátással, szellemességgel és tömörséggel. Könyvét svédül írta, és először Svédországban jelent meg 1984-ben. Ez az első magyar kiadása.

Fordította: Kúnos László Terjedelem: 248 oldal Méret: 130 x 197 mm Kötés: Kartonált Ár: 2990 Ft ISBN: 978 963 13 6389 0

Ez a könyv, az önéletrajzom, 1984-ben jelent meg Svédországban. A tudomány világában sok minden megváltozott azóta, de nem akarom korszerűsíteni, amit akkor leírtam. Csak annyit fűznék most hozzá, hogy Nelly Sachs, aki az irodalmi Nobel-díj átvételekor mondta el azt a csodálatos rövid versét, amelyből könyvem címét kölcsönöztem, és aki maga nem élte át az üldöztetést, mert Selma Lagerlöf segítségével Németországból az utolsó pillanatban Svédországba menekülhetett, idős korában beleőrült a náci népirtás gondolatába.
Az egyik hazám továbbra is a tudomány. A másik az írás, a nem tudományos tárgyú esszék írása. Nagyon különböznek egymástól, de jól kiegészítik egymást, és így megóvnak attól, hogy utolérjen az antik görög gondolkodókra jellemző foglakozási ártalom, az acedia.*

Georg Klein
Stockholm, 2016
*Közöny, fásultság, a jóra való restség ( ford.)

- Ön “Haza helyett" írta meg első esszékötetét, ezt szánta jelmondatának. Nem volt hazája, innen menekülnie kellett. Most mégis rendszeresen "haza" jár, a budapesti tudóstalálkozón beszélgetünk.

- Nem, ez pontatlan és helytelen következtetés. Nem fogalmaznék úgy, hogy ide, ahol születtem, “haza" járok. Akkor se mondanám, hogy haza, ha bármely más országba érkezem.

- Miből adódott a “Haza helyett" könyvcím?

- Nelly Sachstól vettem a mondatot. Ő egy nagyszerű verset olvasott fel székfoglaló helyett, hasonló címen, amikor a Nobel-díjat átvette 1966-ban. A világ sokszínűségét választotta haza helyett, erről szólt a vers, nyomában én a tudományt választottam.

- A tudomány pedig nemzetközi.

- Hát... Rendkívül vonzódom viszont a magyar nyelvhez, a magyar irodalomhoz. Írtam egy hosszú esszét József Attiláról, amelyet elég sokan elolvastak Svédországban, megvan angolul is. Nemrég írtam egy másik tanulmányt Madáchról.

Huszár Tibor: Tiszakécskétől a Bródy Sándor utcáig H. Soós Mária élete fényképek, emlékező sorok, iratok nyomán, 1929–2011 A hosszú – történelmi fordulatokban gazdag – életpálya, alkalmas monografikus feldolgozásra. E képes könyv nem kívánja e fordulatokat: gazdasági, politikai eseményeket érdemben elemezni. De a fordulatok, az azokat keretbe foglaló szociográfiailag jelezhető történeti feltételek annyiban jelen vannak e (képes) könyvben, amennyiben keretéül szolgálnak H. Soós Mária – Marika – életútjának, pontosabban az életút első, az unokák születéséig tartó szakaszának. Ami a műfajt illeti: az a szándékunk, hogy a megőrződött naplók, levelek, feljegyzések, előadások, rádióadások segítségével, élete fontosabb történéseit az Ő látószögébõl idézzük fel. Huszár Tibor „Nincs izgalmasabb, mint az olyan ember, aki sokszínű és látszólag ellentmondásos egyéniség. Ilyen volt Mari! ÉRTELMISÉGI SZABAD NŐ, aki műsorokat talál ki és megújítja a rádiózást, aki csapatot tud vezetni és mindig kitalál valami revelálót, és ezzel egy időben: példás családanya és remek háziasszony.” Szinetár Miklós

Terjedelem: 168 oldal Méret: 165 x 238 mm Kötés: Kartonált Ár: 2990 Ft ISBN: 978 963 13 6374 6

Bede Béla: Magyar népi építészet – orosz A Corvina tematikus útikönyvsorozatának oroszul is megjelenő ötödik kötete Magyarország népi építészetét mutatja be részletesen: Hollókő-Ófalu és az országos Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, valamint a regionális skanzenek – a Göcseji Falumúzeum, a Vasi Múzeumfalu, a Sóstói Múzeumfalu, a Szennai skanzen, illetve az Ópusztaszeri skanzen – leírása után megyénként, ábécérendben ismerteti a magyar népi építészet emlékeit, leírva azok megközelítését, elérhetőségét és nyitva tartását is. Nemcsak parasztházak kaptak helyet a kötetben, hanem gazdasági épületek (csűrök, pajták, istállók stb.), ipari épületek (száraz-, szél- és vízimalmok stb.) és szakrális épületek (templomok, haranglábak, temetők, kálváriák stb.), valamint a különféle mesterségek jellegzetes házai is, továbbá a módos gazdák portáitól a zsellérség házain át a barlanglakásokig szintén sok minden.

Politika, iszlám | Esterházy kultkönyvei | Orbán Ottó

A Corvina és a Magvető könyvújdonságai. Könyvbemutató: Politika az iszlámban. Esterházy Péter kultikus regényei új kiadásban. Orbán Ottó 80 éves lenne.

A Corvina Kiadó tisztelettel meghívja Önt Simon Róbert Politika az iszlámban A muszlim társadalom anatómiája című könyvének bemutatójára. Időpont: 2016. június 2. csütörtök, 17:00 Helyszín: Írók boltja Cím: 1061 Budapest, Andrássy út 45. A szerzővel Kőszeghy Miklós történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Ókortörténeti és Orientalisztikai Intézetének docense és Jany János jogtörténész, iranista, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Nemzetközi és Politikatudományi Intézetének vezetője beszélget.

Simon Róbert: Politika az iszlámban A muszlim társadalom anatómiája Az ókori keleti birodalmaktól kezdve a poliszon át a nemzetállamokig az uralom formája, legyen az tradicionális, karizmatikus vagy racionális jellegű, döntően rányomta bélyegét az adott társadalom működésére. Mindhárom esetben alapvető az uralom legitimitása. E munka azt mutatja be, hogy az iszlám által létrehozott társadalom esetében egyik weberi kategória sem használható kielégítően. Az iszlám meghatározó szerepéből következően, a Korán és a prófétai hagyomány meg nem változtatható módon szabályozza a társadalom minden lényeges mozzanatát. Emiatt maradt fönt az iszlám társadalom az utóbbi ezernégyszáz évben, akkor is, amikor egységes politikai szervezetről az első ezredforduló után már nem beszélhetünk. Az iszlám és a társadalom szoros összefonódottsága ugyanakkor az utóbbi két évszázadban lehetetlenné tette a modernizációt szolgáló reformkísérleteket. A társadalom „anyagcseréjét” szabályozó iszlám alapjai, a Korán és a Szunna ugyanis nem reformálható. A munka első része szemügyre veszi a társadalom genezisét, vizsgálja a társadalom valóságos vagy lehetséges megszervezését elemző forrásokat, kísérletet tesz a politikai iszlám kulcsfogalmainak hermeneutikájára, a társadalom szervesülésének és tagozódásának vizsgálatára, s arra az alapvető kérdésre próbál válaszolni, hogy van-e, lehetséges-e az iszlámban fejlődés, s az eddigi kísérletek hogyan értelmezhetők? A munka második része ezúttal is alapvető forrásokat ad bőséges kommentárokkal. Az első forrás a 8. századból származik, Ibn al-Muqaffa egyedülálló politikai memoranduma a kalifához, amelyben egyfajta (ókori keleti modellt idéző), felülről felépített és irányított power-state államvezetést vázol föl. A másik alapvető forrás a 11. századi szaldzsúq wazír műve, „A kormányzás könyve”, amely a szilárdan kézben tartott patrimoniális birodalom államvezetési kézikönyve. A harmadik forrás, Alí Abd ar-Ráziq 1925-ben keletkezett tudós pamfletje, „Az iszlám és a hatalom forrásai”, amely a vallás és a kormányzás szigorú szétválasztása mellett érvel.

Terjedelem: 584 oldal Méret: 125 x 215 mm Kötés: Keménytáblás Ár: 4600 Ft ISBN: 978 963 13 6336 4 A Magvető májusi újdonságai Kultkönyvek, harminc év után. Esterházy Péter Bevezetés a szépirodalomba alcímű sorozatának kötetei most új külsővel, külön-külön újra megjelennek. Esterházy Péter: Daisy „Pubi, te, hát te ilyen rafinált vagy, Hogy így dobog a te kicsinke szíved?” „A librettó iker-szerencsecsillag alatt született”, így kezdődik Esterházy Péter Daisy című „operalibrettója”, mely minden olvasói igényt kielégít: van benne egy főhősnő, aki „valójában” férfi, egy „igazi” főhős, akiből pedig rögtön kettő van, és van benne ármány, szerelem, barokk nagyúr és egy Esz-dúr akkord. A Daisy tartalma (szerelem, halál) ma sem vesztett aktualitásából, stílusa (nem találunk szavakat) frissességéből: ez a kis remekmű több mint harminc év után most olvasható először újra önálló könyv formájában. Megjelenés: 2016. május 20. Oldalszám: 44 oldal Méret: 124 x 183 mm Kötés: Keménytábla védőborítóval Ár: 1690 Ft ISBN: 978 963 14 3035 6 Esterházy Péter: Fuharosok „Mivel nem tudták elérni, hogy ami igazságos, egyúttal erős is legyen, úgy intézték az emberek, hogy az legyen igazságos, ami erős.” A Fuharosok Esterházy Péter egyik legsejtelmesebb regénye. Első megjelenése óta rengetegen próbálták megfejteni a fuharosok, a Lovag és az elbeszélő, Zsófika történetét. Egy beavatás vagy egy erőszak története, az igazság és az erő, a szellem és a hatalom, a szó és a tett összecsapása? „Drágáim, az istenért, de hát mi történt?” – kérdi Zsófika, az olvasó pedig keresse meg a választ. Megjelenés: 2016. május 20. Oldalszám: 44 oldal Méret: 124 x 183 mm Kötés: Keménytábla védőborítóval Ár: 1690 Ft ISBN: 978 963 14 3011 0 Esterházy Péter: Függő „…fogjuk meg egymás kezét, és mondjuk kórusban egymásnak, hogy nincs semmi baj, nincs semmi baj, nincs semmi baj…” A Függő három fiú és egy lány szerelmi története – kamaszkoruk legszebb nyara –, és egy házasságé. Valamint egy kordnadrágé, egy úgynevezett nyaralónadrágé, míg beköszönt az ősz. Regény, és a Bevezetés a szépirodalomba első darabja. 1981-ben jelent meg először, és most újra önálló életre kel. Megjelenés: 2016. május 20. Oldalszám: 164 oldal Méret: 124 x 183 mm Kötés: Keménytábla védőborítóval Ár: 2490 Ft ISBN: 978 963 14 2984 8 Esterházy Péter: Ki szavatol a lady biztonságáért? „szíve nehéz volt, mint a Gaffiot-lexikon” Két történetet tart kezében az olvasó. A Daisy frenetikus és megállíthatatlan kavalkádja az indulatoknak, a nemeknek, a riposztoknak és a mondatoknak. Mintha egy operalibrettó rendezői változatát, vagy inkább műhelynaplóját forgatnánk. Az Ágnes pedig egy lektorijelentésíró szerelmi (?) drámája (?), melyet csak még bonyolultabbá tesz egy lektorálandó kelet francia könyv, egy igazi anya igazi anya-mondatokkal valamint egy mindent választékosan kommentáló koravén kislány. A Ki szavatol a lady biztonságáért? is jól mutatja, miért tekintünk Esterházy Péterre mint a magyar prózairodalom egyik megújítójára. Az ikerregény több mint harminc év után most olvasható először újra önálló könyv formájában. Megjelenés: 2016. május 20. Oldalszám: 156 oldal Méret: 124 x 183 mm Kötés: Keménytábla védőborítóval Ár: 2490 Ft ISBN: 978 963 14 3014 1 Esterházy Péter: Kis Magyar Pornográfia „A Trabant útfekvése kitűnő és gyorsulása kifogástalan. Ez azonban nem szabad, hogy könnyelműségre csábítson.” A cím nem az olvasók megtévesztésére szolgál. A könyv valóban kicsi, pornográf és mindenekelőtt magyar: kicsinységében és pornográfiájában is; minden sorát a magyar közel- és távolabbi múlt hatja át, az anekdotákat ugyanúgy ez a valóság teremtette, ahogy a nekünk szegeződő, véget érni nem akaró kérdéseket, az első fejezet „hibás magyarsággal, remegve írt” jelen-történetkéit éppúgy, mint a tükörfejezetben „a lélek mérnökének” kalandjait. A Kis Magyar Pornográfia első megjelenése óta kultuszkönyv. Szófordulatai, poénjai beépültek a nyelvbe. Ha ma elolvassuk, rácsodálkozhatunk, mennyi mindent „loptunk” Esterházytól. Megjelenés: 2016. május 20. Oldalszám: 224 oldal Méret: 124 x 183 mm Kötés: Keménytábla védőborítóval Ár: 2990 Ft ISBN: 978 963 14 33411 8 Esterházy Péter: A szív segédigéi „Nem beszélek; de nem is hallgatok: s ez megint más dolog. Óvatos vagyok, anyámról van szó.” Esterházy Péter talán legszemélyesebb és legegyetemesebb könyve A szív segédigéi. A gyász könyve, ekképpen a halálé, ekképpen pedig az életé. Hogy a múló időben mi marad. Mi marad meg, mi marad ránk? A fekete kereteken belüli lapokon előbb egy anya elvesztésének történetét olvashatjuk a fiú szemszögéből: az utolsó napoktól a temetésig; majd jön a visszája: az édesanya siratja meghalt gyermekét. Így lesz ez a zárt szerkezet, a fekete keretek és a fehér lapok kontrasztja, létezésünk legnyitottabb kérdésének nyelvi emlékműve. Megjelenés: 2016. május 20. Oldalszám: 72 oldal Méret: 124 x 183 mm Kötés: Keménytábla védőborítóval Ár: 2490 Ft ISBN: 978 963 14 3412 5 Orbán Ottó születésének 80. évfordulója alkalmából Orbán Ottó: Színpompás ostrom lángoló házakkal (életműinterjú) Szerkesztette és a jegyzeteket írta: Nyerges Gábor Ádám „Múltidézés? Kulcs a jelenhez is! Költészet, amely elvezet a valósághoz, és valóság, amely költészetet szült. Aki Magyarországot meg akarja ismerni, vegye kezébe Orbán Ottó összegyűjtött költeményeit” – írja bevezetőjében Kabdebó Lóránt, aki 1987–1988-ban készített tízrészes életműinterjút kortársával, Orbán Ottóval. Az „Egy szegény fiú” eszmélete lapjain egy sajátos 20. századi magyar élettörténetet ismerhetünk meg a negyvenes és ötvenes évek traumáitól kezdve a pályakezdés korszakán át a nyolcvanas évek alkotói jelenéig. Emlékképek, anekdoták, önelemzések – Orbán Ottó fekete humorával, vérbő, mégis empatikus iróniájával. Az életműinterjú, miközben a költő életének és pályájának meghatározó pillanataira és történéseire fókuszál, legkivált arra, miképpen lesznek-lehetnek az életrajzi mozzanatok Orbán Ottó költészetében poétikai motívumokká, egy nemzedék eszmélésének a krónikája is. A Petőfi Irodalmi Múzeumban rögzített anyag most olvasható először, Orbán Ottó nyolcvanadik születésnapján. Megjelenés: 2016. május 20. Oldalszám: 340 oldal Méret: 124 x 197 mm Kötés: Keménytábla védőborítóval Ár: 3990 Ft ISBN: 978 963 14 3385 2 Dérczy Péter: Között Esszé Orbán Ottó költészetéről „A távlat kétségkívül izgalmas: az látható belőle, hogy az Orbán Ottó-i költészet rendkívül sokféle lírai forrásból táplálkozott, noha személyes élettényeiben ezt az életet alig néhány meghatározó élmény alakította, »faragta ki«: mindenekelőtt a háború és az apa elvesztése, a félárvaság és az intézeti lét, s ha durván akarok fogalmazni, már csak olyan mellékes dolgok, mint szerelmek, házasság, néhány lelkileg is felszabadító utazási élmény, s persze a háború utáni Magyarországgal kapcsolatos, történelmi léptékű csalódás (ebbe beleértem az 1989 utáni időszakot is). Úgy látszik azonban, hogy mindez egy terjedelmes életmű létrehozására is elegendő volt.” Dérczy Péter esszéjében egyszerre vizsgálja Orbán Ottó költészetének belső fejlődéseit, poétikai alakulásait és a költő viszonyát a tradícióhoz, a kortárs lírához, valamint az utókor Orbán-olvasatait. Érzékeny elemzése feltárja a legfontosabb, legemblematikusabb Orbán Ottó-motívumokat és metaforákat, körüljárja a közöttiség kontextusait. Egy nagy költészet távlataira közelít. Megjelenés: 2016. május 20. Oldalszám: 248 oldal Méret: 115 x 189 mm Kötés: Keménytábla védőborítóval Ár: 2990 Ft ISBN: 978 963 14 3367 8